A nyitrai Szent Péter és Pál templomban idén rendhagyó módon, de a hagyomány tiszteletben tartásával éledt újra a szent család kilenced. Hagyományosan december 15. és 23. között végezték a Szent Család-járást. A nyitrai magyar hívek közössége azonban nem egy településhez kötődik, hanem Zoboralja vidékéhez, így advent első vasárnapján indítottuk útjára az ikont.
A vasárnapi magyar szentmise keretében Ďurčo Zoltán atya megáldotta az adventi koszorúkat és a Szent Családot ábrázoló képet is. A Szent Családot festmény formájában fogadhatta otthonába december 1. és 23. között egy-egy család vagy egyedülálló.
„Szállást keres a szent család,
De senki sincs, ki helyet ád.
Nincsen, aki befogadja
Őt, ki égnek s földnek ura.”
Hangzik a népi ének, felidézve a Szentírási történetet Jézus Krisztus születéséről. Az imakilenced arra irányítja figyelmünket, hogy a Szent Család a mi ajtónkon is ott kopogtat. Ha befogadjuk, szívünk egyszerű barlangjában is szállást vehet, fényt és üdvösséget hozhat. De ha az ünnepi készületben hagyjuk, hogy elsodorjon a világ zaja, akkor a mi szállásunk is megtelik, és nem jut hely, idő és figyelem a misztériumnak.
Nagy öröm volt számomra, hogy az általam festett kép idézhette fel Szűz Mária, Szent József és a Megváltó kisded alakját. Az első éjszakát nálunk tölthette az ikon, melyet családi körben, imádsággal fogadtunk be, és másnap vittük tovább kedves barátainkhoz a hívő közösség köréből.
Bevallom, meghatódtam… A közös imádság közben mélyen átéreztem, hogy ezen az estén barátaink velünk a Szent Családot fogadták otthonukba. „Hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám?” – ismételtük el Erzsébet csodálkozó, megrendült szavait, mikor felismeri Máriában az Istenanyát. Az ikon a házi oltáron, gyertyafényben kapott helyet. A találkozás során a család három generációját ismerhettük meg. Köszönjük kedvességüket, a közös imát és a vendéglátást!
A befogadó család feladata, hogy egy-két nap után tovább vigye az ikont egy általa választott másik házhoz, egy újabb befogadó családnak. Az átadás liturgiájának menetét és a közösen végezhető imákat is továbbadtuk a képpel, mindenkit buzdítva a közös imádságra és találkozásokra.
Ebben az első évben imaláncként fogadtuk be a Szent Családot, és szerettük volna, hogy legalább 9 családhoz eljusson. A kép szenteste visszatért a templomba, és a hátulján elhelyezett listáról tudjuk, hogy nyolc zoboraljai településen, több mint húsz családnál járt. Jövőre szeretnénk újra élni ezt a hagyományt, és előkészíteni, hogy még több családhoz eljusson a Szent Család ikonja Zoboralján, így készülve az ünnepre és erősítve közösségünket.
