A gyertyagyújtáshoz csatlakozott a szórványbéli Máramarossziget is, ahol a Hollósy Simon Művelődési Egylet szervezésében a máramarosszigeti börtönmúzeumban egy rövid megemlékezést tartottak.
A múzeum nevének magyar megfelelője, amely a gyertyagyújtás helyszínéül szolgált, „A kommunizmus és az ellenállás áldozatainak emlékmúzeuma”.
Az 1897-ben épült börtön eredetileg köztörvényes bűnözők számára készült, azonban 1948 augusztusától a köztörvényes jelleg politikaira változott, olyannyira, hogy alig két évvel később már a két világháború közötti politika elitjeit zárták ide. A foglyok közt nagy számmal voltak jelen miniszterek, akadémikusok, közgazdászok, egykori katonatisztek, történészek, újságírók, görög- és római katolikus papok és szerzetesek, akinek a mindennapi életben a hideg mellett az éhséggel és az elszigeteltséggel kellett megküzdeniük, valamint nem feledkezhetünk meg a kihallgatásokról, megaláztatásokról és a különböző kényszermunkákról sem.
Itt raboskodott Márton Áron püspök is három esztendeig.
A megemlékezés a múzeum bemutatásával kezdődött, különös figyelmet szentelve azoknak a helyeknek, amelyek a néhai püspökhöz kapcsolódnak.
A megemlékezésen részt vett a máramarosszigeti cserkészek egy kisebb csoportja is. A cserkészek kiemelten fontosnak tartották ezt a megemlékezést, nemcsak keresztény mivoltukból adódóan, hanem mert ismerik Márton Áron személyét, lévén, hogy börtönéveit Máramarosszigeten töltötte. A megemlékezés kapcsán lehetőségük adódott jobban megismerni Márton Áron életét, és elmondták, hogy a néhai püspök személye sokuknak például szolgálhat.
A múzeumlátogatás végén az egykori börtön udvaron felállított kápolnában került sor a gyertyagyújtásra, majd közösen imádkoztunk Márton Áron boldoggá avatásáért. Ezután a helyi római katolikus templomban részt vettünk az aznapi szentmisén. Ezt követően a Márton Áron boldoggá avatási pere című dokumentum filmet láthatták az érdeklődők.
