Fontos, hogy kisgyermekkorban a családi nevelés kiegészítéseként valláserkölcsi nevelés is folyjon, hiszen ha ebben az életkorban nem alakul ki a valláshoz való kötődés, később egyre nehezebben fog.
A vasárnapi iskolák egy-egy adott egyházközösséghez szorosan kötődve az óvodás és iskoláskorú gyermekek nevelésével foglalkoznak, a tematikájában a valláserkölcsi nevelésre összpontosítanak.
A vasárnapi iskola célja, hogy megismertesse a gyermekeket az Úr üzenetével, ismertesse velük a Biblia jelentőségét és szentségét, megtanítsa őket arra, hogyan lehet a szívet kitárva beszélgetni a mennyei Atyával. Az ismeretszerzés mellett a lelki növekedés az elsődleges szempont.
A prágai vasárnapi iskolai tevékenységet Hlavács Pál kezdte el még 2011-ben. Az ő áldozatos munkájának köszönhetően a foglalkozást látogató gyerekek száma eléri a 8-10 főt is. A vasárnapi iskola tananyaga a Gyermekbiblia (Omega Kiadó, Debrecen) és a Parakletos (365 bibliai történet gyerekeknek és tanítóknak, Parakletos Kiadó) tematikáját követi, illetve természetesen alkalmazkodik az épp aktuális egyházi ünnepekhez.
Ebbe a folyamatba sikerült bekapcsolódnom nekem is 2016 októberében. Segédkeztem a karácsonyi színdarab lebonyolításának háttérmunkálataiban, illetve több alkalmat is megtartottam a gyerekeknek. Igyekszem színessé és érdekessé tenni számukra a foglalkozásokat, melyhez hitoktatói múltamat és az élménypedagógia, ezen belül a bibliai élménypedagógia módszerét is felhasználom.
Az élménypedagógia a tapasztalati tanulás kifejezésének szinonimájaként jelenik meg a magyar nyelvben, az angol experiental education szóösszetétel fordítása. Élménypedagógiának a cselekvés általi tanulás és fejlődés egyik sajátos változatát nevezzük. A módszer lényege, hogy cselekvésre készteti a résztvevőket. Olyan helyzetet teremt, melyben a csoport tagjai késztetést éreznek arra, hogy próbára tegyék tudásukat, képességeiket, kreativitásukat. Saját fizikai, pszichikai képességeikkel szembesíti őket, és ami talán ennél is fontosabb: a személyes élményre koncentrál. A végrehajtás után nagy gondot fordít az értékelésre, pozitív visszajelzések közvetítésére, a szituációban rejlő tanulságok levonására és a más területeken is alkalmazható készségek és képességek felismertetésére. A tevékenységek rendszere egy folyamatot alkot, amely lehetővé teszi, hogy mélyebbre jussunk pedagógiai céljaink elérésében, maximálisan kiaknázva a szituációban rejlő oktatási és fejlesztési lehetőségeket. A feldolgozás jellemzően csoportmunkában történik, amelyben a részvevők aktív részvétele szükséges.
A bibliai élménypedagógia a vallásos életre való neveléssel foglalkozik a tapasztalati tanulás módszerével. Ötvözi az elméleti tudás átadását a gyakorlati tevékenységgel, és az abból leszűrt tanulságok tudatosításával.
A könnyebb és kézzelfoghatóbb érthetőség miatt szolgálok néhány példával is, hogyan zajlik egy-egy ilyen foglalkozásunk.
A karácsony történetét és misztériumát a Kett-féle padlóképes módszerrel éltük át, ami azt jelenti, hogy vizuálisan, tárgyakat használva (bibliai bábok, kötelek, kártyák stb.) megjelenítettük az állomásokat, melyekhez egy-egy tevékenység is társult. Így nemcsak elbeszélte a foglalkozás vezetője nekik a történetet, hanem maguk is annak részesévé váltak, alakíthatták, láthatták. Amikor a három király Heródeshez ment, mert keresték az újszülöttet, akkor több ajtón is keresztül kellett haladniuk. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a gyerekek körben állva fogták egymás kezét, és anélkül, hogy elengedték volna, körbe kellett magukon adniuk egy körré összekötözött kötéldarabot. Tehát így ők maguk is bejutottak szimbolikusan azon a bizonyos ajtón, ami Heródeshez vezet, közben játszottak, és egyben az együttműködési készségük is fejlődött a gyakorlat során (persze ezekre segítő kérdésekkel kellett rávezetni őket). Ezt a gyakorlatot lehet nehezíteni két kötélkörrel, vagy összekötözött körökkel is.
Sámson története kapcsán többször is használtunk érzelemkártyákat (olyan rajzok, melyek az emberi gesztusok, mimikák segítségével fejeznek ki érzelmeket), tudatosítva a saját éltünkből vett példákon, hogy egyik másik történés, tett milyen érzést gyakorolhatott Sámsonra, és ebből fakadóan ez milyen cselekedetéhez vezetett.
A bizalom fontosságát Sámson és Delila viszonyában szintén egy gyakorlattal mélyítettük el. A gyerekek párokat alkottak, majd az egyiknek bekötöttük a szemét, és meg kellett találnia egy bizonyos, számára ismeretlen helyen elrejtett tárgyat úgy, hogy a társa szóban (és CSAK szóban, fizikai kontaktus nélkül!) irányította, segítve kikerülni az elé helyezett akadályokat. Majd ugyanezt helyzetcserével is megcsináltuk: aki az első körben irányított, az vált irányítottá – és mindezt azért, hogy megtapasztalják, milyen helyzetben volt az imént a másik. Ezzel tudatosítva az első körből szerzett tanulságokat, hogy figyeljenek oda az esetlegesen elkövetett hibák elkerülésére, vigyázzanak a társukra, hisz ebben a helyzetben ő a felelős érte. Illetve várjon a látó fél irányítására, bízzon abban, hogy igenis jó helyre vezeti őt és vigyáz rá.
Ezek természetesen csak kiragadott példák a folyamatból, mindig igyekszünk tudatosítani, illetve visszautalni az elmúlt alkalmakra. És persze sokat játszunk csak a játék kedvéért, hogy jól érezzük magunkat.
A prágai vasárnapi iskola szívesen fogad minden beszkennelt kifestőt/tematikus foglalkozás-ötletet, gyerekbiblia-történetet/feldolgozást, szóval mindent, ami segíthet az alkalmon szolgáló felnőttnek a foglalkozás tervezésében, vezetésében.
Természetesen várjuk szeretettel az érdeklődő gyerekeket vasárnaponként 16.30-tól a prágai magyar református gyülekezet Klimentská utcai termébe (Prága 1, Klimentská 18.)!
