“Hiszen azért van az ünnep, mert nem lehet csoda nélkül élni “ (Márai Sándor)
December 6-án, hitünk szerint ma is, mint minden évben ellátogatott a legeldugodtabb helyekre is, és puttonyából ajándékokat osztogatott, elsősorban a gyerekeknek.
Zsil-völgyének elrejtett vidékein, bizony bőven akadt dolga.
Nem véletlen tehát, hogy a lupényi magyar iskolába már a munkától megfáradtan érkezett. Oly nehéz volt a puttonya, hogy bele is fájdult a dereka. Ezért érkezése után azonnal hellyel kínálták. A jelenlévő gyerekek nevében a iskola aligazgatőnője sok szeretettel köszöntötte, és elmondta, hogy a kisdiákok idén sokszorosan rászolgáltak az adományokra. Az elmúlt esztendő folyamán jól teljesítettek és a magaviseletükben sem volt kivetnivaló.
A Mikulás nagy megelégedéssel nézte végig a tiszteletére összeállított ünnepi műsort. Idén a kisdiákok furulya koncerttel is kedveskedtek. A felső tagozatos diákok verses-táncos előadással készültek, Mikulás bácsi szemüvege bepárasodott a meghatódottságtól. A műsort Luzsicza Fanni, a szomszédos Petrozsény Petőfi Sándor Program ösztöndíjasának elbűvölő hárfa koncertje zárta.
Az elmaradhatatlan nagysikerű karácsonyi vásáron a gyerekek saját készítésű portékáikat kínálták megvételre. Az ezekért befolyó összeget tanintézményüknek adományozzák minden esztendőben.
A meghitt estét egy számomra igen kedves Márai Sándor idézettel búcsúztattam, egyúttal a közelgő karácsony csodájára is utaltam ezzel: “Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondjuk, hiszen azért van az ünnep, mert nem lehet csoda nélkül élni.” (Márai Sándor)
