Hajdú Nagy István, fiatal református tiszteletes úr, 2015. decembere óta szolgál Somogyom és a szomszédos Küküllőalmás településen.
Nagy szeretettel vártak újból bennünket és kis koncertünket. A mostani állomásunk Somogyom települése volt. Felléptek a helyi gyerekek, akiknek felkészítője Hajdú Nagy Ilonka tiszteletes asszony volt. Elhangzottak versek, magyar népdalok, köztük a Tamásiban született, Túrmezei Erzsébet A harmadik című gyönyörű verse.
"Valamit kérnek tőled
Megtenni nem kötelesség
Mást mond a jog, mást súg az ész
Valami mégis azt kívánja:
Nézd, tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!"
Egyed Szilvia növendékem énekelte a Magyarország és a Honfoglalás című dalt, majd egy közös duettet is előadtunk: Fényes Szabolcs melódiáját, a Kellene ma éjjel egy kis Haccaccáré. A rendezvény műsorvezetője Gáll Boglárka diák volt. A diákok a Segesvári Gaudeamus Alapítvány által működtetett szórványkollégium lakói, a Mircea Eliade Líceum magyar tagozatos 10. osztályos diákjai. A lányok nem szórvány településen élnek, székelyszenterzsébetiek, akik szívvel-lélekkel magyar lelkűek. Mindketten ápolják hagyományainkat, a Székelyszenterzsébeti Néptánccsoport aktív tagjai.
Egy rendkívül lelkes, hálás közönség fogadott bennünket, nagy szeretettel. A fiatal lelkész házaspár nemrég kezdték meg tevékenységüket a két faluban. Hihetetlen energiával, lendülettel, új ötletekkel és közösség-összekovácsoló dinamizmussal állnak a magyarság élére.
Mindannyiunk meglepetésére Kőrösi Viktor Dávid, Csíkszereda Magyarországi Főkonzulátusának konzulja megtisztelt bennünket jelenlétével, akinek éppen útba esett Somogyom a haza felé vezető úton. A konzul úr szavait idézve mondom, hogy Hajdú Nagy István és Ilonka "a falu, a közösség motorja".
Elindult valami ebben a piciny falucskában, ahol helye van a magyar kultúrának, ahol újból összegyűlhet a maroknyi magyarság, ahol fontos szereplők a gyermekek és a felnőttek. Kis lépésekkel, fokozatos munkával, szeretettel tehetünk azért, hogy a piciny gyermekek beszéljék a magyar nyelvet, verseket tanulhassanak, szavalhassanak, és magyar népdalokat énekeljenek. Nem könnyű feladat, azonban hálás. A rendezvény után a tiszteletes úr a színpadon ajándékot adott át a konzul úrnak és nekünk, fellépőknek.
Az előadás után szeretet vendéglátásban részesült a közönség süteménnyel, borral. Jó volt beszélgetni, közösen megosztani véleményeket, tapasztalatokat. Ezután megtekinthettük a XV. századi küküllőalmási Református Templomot, és csodálhattuk újból a középkori falfreskót. Ilonka, a tiszteletes asszony finomságokkal várt bennünket, megízlelhettük az isteni töltött káposztát.
Újból kívánunk erőt, hitet és kitartást munkájukhoz, hogy egy élő, hagyományaikat megélő magyar közösség részesei lehessenek!
