Az ELTE docense, a KÓTA – a Magyar Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége – elnöke, dr. Mindszenty Zsuzsánna harmincegy éve tanít a Bölcsészettudományi Kar zenei tanszékén. Huszonkét évvel ezelőtt az általa vezetett, tanítványaiból álló egyetemi kórus tagjaival úgy találták, túl közel kerültek egymáshoz ahhoz, hogy elváljanak, és úgy határoztak, együtt maradnak, folytatják a munkát – így alakult meg 1994-ben a Musica Nostra Kórus. A hallgatók mellé az évek során csatlakoztak mások is, így ma már az ELTE tanárképző karának egykori és mai diákjaival együtt énekelnek kívülálló, máshonnan érkezett tagok is. Jelenleg a legfiatalabb kórustag 19 éves, a legidősebb pedig 40 fölött jár. „Az életkor egyre szélesedik, ami egy női karnál kifejezetten előnyös – mondja Mindszenty Zsuzsánna –, mert a fiatalok szép, üde, fényes hangjához az idősebbek a testes hangot, a vivőerőt, a hangzás gazdagságát adják hozzá, és a kettő elegyedéséből keletkezik az a hangzás, amit mi annyira kedvelünk.”
A kar repertoárjában megtalálhatóak ismert régizenei kórusművek, valamint kortárs európai és magyar zeneművek is. Az elmúlt huszonkét évben Európa számos országában megfordultak, Franciaországban, Németországban, Olaszországban többször, de énekeltek már Svájcban, Lengyelországban és Szlovéniában is. Szoros kapcsolatot ápolnak erdélyi és felvidéki magyar közösségekkel, mert, mint mondják, fontos számukra, hogy a külhoni magyarokkal ne csak emberi, hanem zenei kapcsolatot is kialakítsanak és fenntartsanak. A Musica Nostra számos kitüntetést is elnyert hazai és külföldi versenyeken, így például Arezzóban, Tours-ban és Mariborban.
– Czifra János, a salzburgi dóm karnagya gyermekkori jó barátom, együtt jártunk zeneiskolába; az ő meghívására gyakran énekeltünk Salzburgban. Ezen kívül részt vettünk Bad Ischl-ben rendezett versenyen és felléptünk Grácban is, de Bécsbe mindez ideig nem vezetett el az utunk – tekint vissza Mindszenty Zsuzsánna, s megtudjuk tőle azt is, hogy a Pázmáneumba egy nagyon kedves volt tanítványa, a Bécsben élő Dombó Dániel karnagy, a Dombó Production szervezőiroda vezetője hívta meg. „Örömmel jöttünk” – teszi hozzá a Musica Nostra alapító-karnagya.
A bécsi koncert műsorát az egyházi év jelen időszaka: a húsvéti és a pünkösdi ünnepkör ihlette. Többek között Surrexit Christus címmel magyar gregorián énekek és dalok; G. P. Palestrina Surrexit pastor bonus; Eva Ugalde Miserere; Pablo Casals Nigra sum; Orbán György 6. Mise; Bartók Béla Tavasz, Madárdal, Isten veled!; Kodály Zoltán Pünkösdölő; Esti dal és Ave Maria című művei hangzottak el. „A műsor összeállításakor a másik nagyon fontos szempontunk az volt, hogy hozzunk magyar műveket is – tájékoztatott Mindszenty Zsuzsánna. – Idén Bartók Béla születésének 135. évfordulóját ünnepeljük, jelentős számú eseménnyel emlékezünk meg erről Magyarországon. Kodály nélkül pedig magyar kórus ne álljon ki – ezért hoztunk Kodály- és Bartók-műveket Bécsbe.”
Köszönöm, hogy az ő zenéjük ma a mi zenénk volt, hogy közös volt a zene, az élmény – mondta zárószavaiban az est házigazdája, az intézet rektora, Varga János atya, s különösen is megköszönte a Miserere-t, mert az az irgalmasság évében nagyon jól mutatta, hogy „Isten szeretetének a tengere tisztára akar mosni minket”. Valóban úgy éreztük, hogy ezek az angyali hangok és dallamok felemeltek hozzá…
A kórus másnap továbbutazott, de nem hazafelé, hanem Wolfgang Amadeus Mozart szülővárosa felé, május 1-jén ugyanis Czifra János karnagy meghívására a Musica Nostra a salzburgi dómban énekelt a délelőtti szentmisén.
A kórus előtt május közepén egy CD-felvétel munkálata áll, amely során Sugár Miklós kortárs magyar zeneszerző női karra és ütőhangszerre írt darabjának felvételeit készítik el, majd május végi koncertjével a Musica Nostra lezárja az évadot.
Egy biztos: mi Ausztriában (is) bármikor szívesen látjuk (és hallgatjuk) őket!
