Két önkéntes utazott Horvátországba; Mandácskó Eszter Vukovár környékén több településen, Tóth Rebeka pedig a daruvári, piszanicai és pakraci magyar közösségekkel dolgozott együtt. Eszter a magyarok nyelvi ismereteit fejlesztette, énekekkel kiegészítve a nyelvtani feladatokat. Vukováron korszerű Magyar Ház épült a helyi magyarság számára, programjának kialakításában Eszter is segített. Rebeka munkája során a bevont magyarok újra felfedezték gyökereiket. Ezt szolgálta egy ópusztaszeri és egy budapesti kirándulás is. Bábáskodott annál a hagyományteremtő szándékkal indított rendezvénynél, amelyet a Daruvári Magyarok Közössége a várossal közösen szervezett. Így összefogásban hozták létre az I. Halfőző versenyt.
Tóth Rebeka és Mandácskó Eszter mentorukkal
Sándor Attila anyaországi programokra kísért el Szlovéniában élő magyar gyerekeket. Lendván a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség fogadta őt, amelynek működését további ötletekkel támogatta. Több pontot is megfogalmazott a jelenleg megalakulásban lévő Délszláv Országok Magyar Egyesületeinek Szövetsége alapszabályába. A két ország kapcsolatát egy sikeres miniszterelnöki találkozó szervezésével fűzte szorosabbra.
Akárcsak Vukováron, Szarajevóban is épült Magyar Ház, melynek elindításában Labossa Bence aktív szerepet vállalt. Közel 300 magyarórát és történelmi témájú előadást tartott 30 diáknak a bosnyák fővárosban és Banja Lukában. Befejezte az előző ösztöndíja alatt elkezdett, ,,Magyarok az ostromgyűrűben” című interjúsorozat, amely a Jugoszlávia felbomlását követő konfliktust dolgozza fel. Szép példa a Petőfisek közötti együttműködésre, hogy Bence adományokat gyűjtött a Bosznia-Hercegovinában élő magyaroktól a beregrákosi (Kárpátalja) iskola részére. Ők a befolyt összegből projektort és fénymásolót vásároltak.
Labossa Bence és Sándor Attila adományt adnak át
Petrilla Gara Attila fogadószervezete a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete volt, ahol első sorban magyar nyelvórákat tartott felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Köztük voltak, akik egyáltalán, vagy szinte egyáltalán nem beszéltek magyarul, velük az alapoktól kellett kezdeni az oktatást. A második csoportba azok kerültek, akik a magyar állampolgárság elnyeréséhez szükséges szintet kívánták elérni. A Haladó II. néven futó csoportban pedig már irodalmi műveket elemeztek, anyanyelven. Ezzel a programmal sikerült elérnie a Teleház tizenhárom éve kezdődött működése óta a legmagasabb a látogatószámot. A nyelvoktatás mellett előadások, klubnapok, filmklubok segítségével közelítette az érdeklődőket a magyar kultúrához.
Petrilla Gara Attila tanítványaival
A Balkán-félszigeten is – igaz, elszórva – él magyar lakosság, akik kulturálisan csatlakozni kívánnak Magyarországhoz, de sokszor nincs módjuk ápolni hagyományaikat. Erre tett sikeres kísérletet az elmúlt kilenc hónapban az öt kiküldött Petőfi ösztöndíjas.
