Az emlékkirándulás első állomása a rákoskeresztúri Új köztemető volt, ahol a Nagykürtösi járás küldöttei a 301-es parcellánál megemlékeztek az elhunyt hősökről, és megkoszorúzták az ‘56-os forradalmárok és szabadságharcosok vezetőjének, Nagy Imrének és a névtelen elesett hősök emlékére állított sírokat.
„Angyal, vidd meg a hírt az égből, /Mindig új élet lesz a vérből. /Találkoztak ők már néhányszor /– A költő, a szamár, s a pásztor – /Az alomban, a jászol mellett, /Ha az Élet elevent ellett, /A Csodát most is ők vigyázzák, /Leheletükkel állnak strázsát, /Mert Csillag ég, hasad a hajnal, /Mondd meg nekik, – / mennyből az angyal” (részlet)
– hangzott el Donč Bojtos Katalin szavalatában Márai Sándor Mennyből az angyal című verse, melyet a csoport közös megemlékezésén adott elő a hősök parcellájánál.
A csoport a koszorúzást követően a Magyar Nemzeti Múzeumba látogatott el, ahol az 1956-os Emlékbizottság támogatásával, a forradalom 60. évfordulójának alkalmából megnyitott REJT/JEL/KÉPEK ‘56 – A forradalom titkos művészete elnevezésű kiállítást tekintették meg a József nádor termekben. A kiállítás során az érdeklődők számos alkotó eddig a nagyközönség számára ismeretlen munkáit tekinthetik meg. Például Borsos Miklós és Szántó Piroska ceruzavázlatait, Amberg József anyagát, ceruzarajzokat és akvarelleket, vagy a világhírű Szalay Lajos grafikáit csodálhatja meg a közönség.
A program összeállítása során a szervezők fontosnak tartották, hogy a csoport ellátogasson a Batthyány-örökmécseshez, és megemlékezzen az 1848-as forradalom és szabadságharcban elesett áldozatokról, valamint az első alkotmányos miniszterelnökünkről, a forradalom egyik vértanújáról, gróf Batthyány Lajosról. Az emlékműnél és nemzeti kegyhelynél a nagykürtösi küldöttség szintén emlékkoszorút helyezett el.
Délután a Magyar Állami Operaház Kodály Zoltán Székely fonójának ünnepi főpróbáján vett részt a küldöttség.
A főpróba előtt Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Erkel Ferenc emlékszobránál koszorút helyezett el a zeneszerző tiszteletére Gyula polgármesterével, dr. Görgényi Ernővel. A Székely fonó főpróbájára száz külhoni magyar érkezett a Kárpát-medencéből, akik közül többen ünnepélyesen letették az állampolgársági esküt az előadás előtt. A rendezvényen beszédet mondott Novák Katalin, az EMMI család-, ifjúság-, és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, aki Pataki Jánossal, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökével írt alá stratégiai megállapodást.
A Székely fonót először szintén Budapesten, az Operaházba mutatták be 1932-ben, mely műfaját tekintve nem tartozik a hagyományos operák közé. Kodály írta a cselekményének vázát, valamint a népdalok sorrendjét választotta meg, hogy a némajátékot összekötve egy egész estés darab születhessen. A rendező – Michal Znaniecki – lengyel származású hasonlóképpen, mint Kodály édesanyja–. Az előadás első részeként Pál István Szalonna és Bandájának táncháza hallható, akik magyar népi dalokra hangolják a közönséget.
„A hagyományos népzene mindig is az egyik legfontosabb összetartó köteléke azoknak a népeknek, akik a történelem során különböző sorsfordító kihívásokkal néznek szembe. És mert ennyire a mélyben gyökerezik, és erősen ver benne a nemzet szíve, pont emiatt válhat a Székely fonó is egyetemes élménnyé a nézőtéren ülők azon tagjai számára, akik kötődni szeretnének az emberiség alapjaihoz.” – vallotta Kodály, a magyar zene egyik legmeghatározóbb alakja. Az előadáson résztvevők valóban átélhették ezt az élményét a megindító magyar népi zene átható erejének segítségével. A Nagykürtösi járásból érkezők napjának tökételes lezárása volt ez, együtt ünnepelve összetartozásunkat a Kárpát-medence különböző pontjairól érkezett magyar emberekkel.
