A népmese napját a Magyar Olvasótársaság 2005-ben Benedek Elek születésnapjára, szeptember 30-ra tűzte ki. Ezért a csicsókeresztúri és a vicei gyermekekkel mi is népmese napot tartottunk.
A gyermekekkel különböző népmeséket néztünk: A só, A szállást kérő róka, A kis gömböc, A kőleves, Kacor király, Az égig érő paszuly. Azt követően pedig csoportokban „mesefeldolgozást” tartottunk: a gyermekeknek rövid, tömör mondatokban fel kellett eleveníteniük az általuk választott mesét, időrendi sorrendbe kellett tenni egy-egy szétvágott meseszöveget, majd rajz formájában fel kellett eleveníteni az adott mesét.
A meséknek nemcsak közösségépítő, szókincsbővítő, és figyelemfejlesztő hatása van, de a gyermek személyiségének fejlődésében is jelentős szerepet játszik. Ezenkívül pedig úgy gondolom, a hagyományaink megőrzéséhez szorosan hozzátartozik a népmesék ismerete is, hiszen azok megismerésével is más-más értéket adunk át a fiatalabb generációnak.
Ezen az estén a kisebb gyermekeknek egy-egy általuk választott népmesét olvastunk fel, mielőtt álomra hajtották volna fejüket.
Mindenki nagyon élvezte ezt a napot, s igyekszünk minél színesebben, a hétköznapokba is becsempészni egy-egy rövid mesét ezentúl.