Több helyről, Délvidékről, Drávaszögből, Erdélyből, Magyarországról és Szlavóniából is érkeztek diákok és kísérők. A tábor fő csapásiránya a hagyományos sárközi magyar kultúra megismerése volt, amibe beleértjük a sárközi népviselet, néptánc, népszokások megismerését. Ezen kívül betekintést kaptak a gyerekek, hogy milyen a helyi a református hitélet és annak hatása a sárköziekre, a Tolna megyében élő bukovinai székelyek kultúrája, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park közelsége révén a természetben való minél több szabadidő eltöltése is nagy hangsúlyt kapott a hét folyamán.
Az első naptól kezdve nagyon változatos programok várták a gyerekeket. Láthatták Őcsény nevezetességeit, többek között a helyi tájházat, melyet Csapai János helytörténész-régész mutatott be.
Megtekintették a 1782-ben épült református templomot, ahol a toronyba is lehetőség volt felsétálni, ahonnét kitekintve az egész Sárköz belátható volt.
Ezen kívül különböző előadások várták a diákokat. Többek között megismerkedhettek Szilágyi Zoltán, hertelendyfalvi református lelkésszel, aki előadást tartott a reformációról és annak a délvidéki magyarságra gyakorolt megtartóerejéről, ezután Szilágyi Judit délvidéki református énekeket tanított a résztvevőknek.
A lelkész úr előadása, illetve a kántor asszonnyal való közös ének után Gutai István író, a "Földönfutók, hontalanok" című könyv szerzője mesélt a bukovinai székelyek történetéről, kiemelve Tolna megyében való letelepítésük történetét.
Az előadók sorát folytatva fontos megemlíteni Hohmann Gábort is, aki a Kosztolányi Céltársulás Oktatási- és Nevelési Munkacsoportjának vezetője. Ő tartott előadást az 1956-os forradalom és szabadságharcról.
Az élmények sorába a falut körbejáró lovaskocsizás is beletartozott, amit nagyon élveztek a gyerekek.
Mivel a tábor helyszíne Őcsény volt és nagy hangsúlyt kapott a sárközi magyar kultúra megismerése, nem maradhatott ki a programból az őcsényi Bogár István Hagyományőrző Táncegyüttes táncbemutatója sem, amit sárközi táncház követett. A táncházat az is érdekesebbé tette, hogy néhány táborozónak lehetősége nyílt beöltözni egy hagyományos sárközi viseletbe.
A változatos programokat tovább színesítette, hogy a társaság az őcsényi repülőtéren volt elszállásolva, így egy reptér körbejárás is be lett iktatva az amúgy is sűrű hétbe. Kovács Ottó, az Őcsényi Repülőtér Sportegyesület elnöke vezette végig a társaságot. Ezután Fekete Krisztián pilóta mesélt magáról a repülésről, az ottani gépekről, majd felajánlotta, hogy elviszi a társaságot egy sétarepülésre. A nemes gesztus mindenkit, többek között a szervezőket is meglepte, így szintén húzhatott mindenki egy plusz strigulát az életre szóló élmények listáján.
Közös élményeink utolsó fontos állomásának Szekszárdot említhetjük meg, ahol több órás kirándulás során megtekintettük a városközpontot. Megnéztük a Garay teret, ellátogattunk a Béla térre, ahol láttuk Közép-Európa legnagyobb egyhajós templomát, az „Urunk Mennybemenetele” római katolikus templomot, a Vármegyeházát, a Városházát, a Prométheusz parkot, a Wosinszky Mór Múzeumot, majd felsétáltunk a Bartina hegyen álló kilátóhoz, ahol Szekszárd legmagasabb pontjáról nézhettük meg a várost.
Az anyanyelvi tábor fontos célkitűzése – a változatos programokkal teli élményszerzés mellett – hogy határon átnyúló határtalan barátságok szövődjenek a gyerekek között, amit biztosan állíthatok, hogy sikerült!
