A Magyar Szórvány Napjára időzített találkozó első napja a nagyrédei és a gyulafehérvári magyarok között
Nehezen fogunk hozzá, hogy megírjuk milyen sokat jelentett ez nekünk! Leírva is, szavakkal is nehezen megfogalmazható mindaz, amit kaptunk! Egy olyan nap jött létre, amit megálmodtunk, amit kerestünk, amit lelkünk minden erejével csiszolgatva, simítgatva most papírra vetünk! A gondolatok már hetekkel, hónapokkal előtte megszülettek, s itteni segítséggel meg is valósíthattuk ezt egy novemberi hétvégén. November 18-án a késő esti órákban érkeztek meg Gyulafehérvárra a nagyrédei vendégeink, akiket az itteni magyarok nagy szeretettel fogadtak! A hosszú és fáradságos utazást meleg vacsorával kompenzáltuk, amit a Boldog Dr Batthyányi Strattmann László Gyermekvédelmi központhoz tartozó Szent Ferenc Alapítvány Gyermekotthonában Böjte László és kedves családja segítségével bonyolítottunk le! Böjte Lászlós felesége Emese, az otthon gyermekeivel foglalkozó nevelő Tímea és a szakácsnéni, Ica áldozatos munkájának köszönhetően igazi tárkonyos, zöldséges húsgombóc meleg levest tálalhattunk a vendégeinknek! Igaz, a helyiség nem volt elég az egyszeri befogadásra, de így is remekül megoldottuk a helyzetet! A Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum tanulója, Ferencz Egon segítségével a vendégek másik fele addig igazi idegenvezetésben részesülhetett, s megismerkedhetett a történelmi városrész legfőbb nevezetességeivel!
A vacsora után a GMGK dísztermében gyűltünk össze, ahol a helyi lakosú Szilágyi Lóránd avatott be minket a magyarlapádi népitánc rejtelmeibe, bemutatva ezt a kisiskolások ügyes lábú táncosaival, és a vajasdi népi együttessel összehangolódva! Lóránd idejét, türelmét nem sajnálva adta át nekünk tudását, és teremtett fergeteges hangulatot a díszteremben! De nemcsak az esti táncházat és a vajasdi zenekar esti szereplését bonyolította le, hanem az egész hétvégét felölelő gyulafehérvári és a magyarlapádi kirándulásunk idegenvezetője is volt, s nagyszerűen éreztük magunkat a kedves, mindig vidám előadásai során! A bemutatót követően kellemes, jó hangulatú táncház alakult, s akinek kedve volt, az mind táncra perdült a népzene hívó hangjára! A vajasdi zenekart jó barátunk Bándi Szilárd egészítette ki hegedűjátékával.
Az otthoniak elszállásolása a Böjte László által vezetett volt szociális otthon házában, illetve a Dr. Gudor Kund Botond, helyi református esperes által biztosított vendég panzióban volt lehetséges!
Bemutatkozó nagyrédei együttesek a gyulafehérvári magyaroknak
A következő napnak kipihenten, nagy tervekkel felvértezve indultunk neki mindannyian! Igazán szép nap kerekedett, melynek kezdőpontja volt a GMGK-ban rendezett termékbemutató, amelyet a marosfői Bíró Boér Attila, az Erdélyi Népi Ízőrző Lovagrend tagja tartott a népes gyülekezetnek! Volt itt minden, ami szem szájnak ingere: savanyított gomba borsikafűvel, (vagy ahogy itt nevezik csomborral), fűszeres rókagomba krém, szörpök ,befőttek! A bemutató után természetesen a vásárlásra is volt lehetőség, így mindannyian örvendezhettünk egy-egy üveg finomságnak!
A közönség nagy részét a Líceum diákjai alkották, akikre mindig lehet számítani, megjelenésükkel ünnepélyesebbé tették a délelőttöt! A mai nap mindenképpen a bemutatkozásé volt a gyulafehérvári barátaink számára, így a mai műsor a nagyrédei Csanak Citera zenekar mezőségi dallamaival kezdődött, melyhez az erős, katonás hangú Nagyrédei Dalárda férfi kórus is csatlakozott (melynek jómagam is tagja vagyok), Mátravidéki bor és katonadalokkal fűszerezve a hangulatot!
Az együtteseket egészítette ki Kovács Zoltánné Krisztina méltán elismert népdalénekes előadása, aki egyben a Dalárda férfikórus vezetője is.
Magyarlapád, a lapádi tánccsoport és a Piros pántlikás Zenekar vendégszeretete
Valahogy ezen a napon a rettentő, kérlelhetetlen hideg közé beékelődött egy varázslat, egy szivárvánnyal teli napsütés, ami valószínűleg csak nekünk szólt....nekünk nagyrédeieknek, a szórvány magyarságnak, az ünnepnek...ennek a felemelő érzésnek, ami valószínűleg mindannyiunkat átjárt! Népdalénekesünk, Krisztina kérésére megálltunk Csombordon, ami Nagyenyed központjától 4 km-re, a Maros bal partján fekszik, az Erdélyi-hegyalján. A helyi Református tiszteletes és felesége köszöntött minket, majd együtt felsétáltunk a kicsiny domb tetején trónoló református templomocskához, s népdalokkal köszöntöttük egymást! Milyen jóleső érzés volt ez! Míg a gyerekek szaladgáltak a templomot körül ölelő köves utacskákon, a templomból messzire hallatszott a nótacsokor! Ismét egy nem várt élménnyel lettünk gazdagabbak!
Folytattuk utunkat Magyarlapád felé, ahol a szeptemberben átadott szórványkollégium termében vártak, s fogadtak nagy szeretettel minket, Székely György (vagy ahogy az itteniek nevezik: Menedzser), a fiatalokból álló magyarlapádi tánccsoport, és a helyi Piros Pántlikás Zenekar s vezetője és prímása, Sipos Ferenc.
Előkerültek az ünnepi ruhák, a népviseletek, a citerák, a tollas kalapok...A közös bemutatkozást Mészáros Éva, a nagyrédei Művelődési Ház vezetője és a Nagyrédei Hagyományőrzők vezető tagja nyitotta meg, aki köszöntötte az egybegyűlteket, majd rövid ismertetőjét követően bemutatták hagyományőrzési feladatuk, munkájuk fontos momentumát a Gyertyás Táncot.
Ezt követően Kovács Zoltánné Krisztina népdalénekes dalcsokrával elkezdődött a mulatság!
A Piros Pántlikás Zenekar húzta a nótát, a fiatal tánccsoport táncra perdült,s bemutatták nekünk a helyi táncokat! Ezt követően a Csanak Citerazenekar kezdte meg előadását, melyhez csatlakozott a Férfi Dalárda. Az est befejező előadásaként a nagyrédei Hagyományőrzőkből verbuválódott együttes Gyertyás Tánca kerekedett ki, mely méltó befejezése volt ennek a találkozónak!
A műsort egy közös vacsorával zártuk, majd éjszakáig tartó elégedett hangulatú nótacsokrokkal, mulatsággal zártuk a hétvégét!
Köszönetnyilvánítás:
Köszönettel tartozunk minden nagyrédei résztvevőnek, külön köszönet a Csanak Citera zenekarnak, a Férfi Dalárdának és tanárnőjüknek, Kovácsné Krisztinának, a Hagyományőrző Egyesületnek, s mindenkinek, aki eljött hozzánk, és hoztak magukkal egy piciny kis OTTHONT, szeretetet, és Mátra aljai tánc alá valót, köszönjük Mészáros Évikének, aki megszervezte a nagyrédeiek kiutazását, és segített a program lebonyolításában!
Köszönjük minden gyulafehérvári magyarnak, aki jelenlétével megtisztelt bennünket a Magyar Szórvány Napjára megrendezett közös ünnepségünkön, köszönjük Szilágyi Lórándnak, és feleségének Győri Ildikónak az önzetlen segítségüket, Bándi Szilárdnak és feleségének, Áginak a közreműködést, hogy a rédeiek megkóstolhatták a saját készítésű boraikat.
Köszönjük Böjte Lászlónak, feleségének és az otthonban segítőknek a vendégek fogadásában, vacsoráztatásában, elszállásolásában, s hogy személyükkel aktív részesei voltak a hétvége eseményeiben!
Köszönjük Dr. Gudor Kund Botondnak, és feleségének, Melindának, hogy segítségünkre voltak a csoport felének elszállásolásában, jó tanácsokkal láttak el minket egy csésze tea mellett a program szervezése elején, s hogy helyet biztosítottak az egyéb programoknak a vendégház dísztermében!
Köszönjük Dr. Gál Lászlónak, a GMGK igazgatójának, hogy lehetőséget biztosított nekünk az iskola dísztermében a Magyar szórvány napjára megrendezett ünnepségünkre, a Gyulafehérvár-Nagyréde közötti jövőbeli kapcsolat kialakítására!
Az élmény felejthetetlen marad, mindenkinek köszönjük!
Az Isten áldása rátok!
