Több országba kapott már meghívást Dr. Raffay Ernő. Az Ős-kép Kiadó előadássorozatának keretében március 26-án nagy örömünkre Brassóba érkezett, ami az első állomása volt erdélyi körútjának. A brassói magyar evangélikus templomban tartott lebilincselő előadást „A románok 1916-os betörése” címmel. A közel száz fős közönség figyelemmel hallgatta a professzor úr történeteit, akinek szakmai tudása mindenkit lenyűgözött. Mesélt a románok behatolásáról és követeléseiről, például a román hódítási térképről, ahol Békéscsaba, Szeged és Debrecen már Debretin, Seghedin és Bicshis Ciaba néven szerepelt. Részletezte a magyar-román kapcsolatot, amely sok vért és kevés barátságot jelentett. Egy példát is említett, amikor román katonák lőtték agyon a határon állomásozó fegyvertelen csendőreinket. Beszélt Trianonról és arról, hogy a békediktátum óta többször lett volna lehetőség visszaszerezni elcsatolt területeinket. Befejezésként elmondta, hogy Románia az első világháború után békét kapott. Ezzel szemben Magyarországot felbecsülhetetlen veszteség érte.
A másfél órás előadás végeztével lehetett a könyveiből vásárolni, amiket örömmel dedikált is. A gratulációkat és a kézfogásokat barátságosan fogadta. Közvetlenségét mutatja, hogy amikor pár kérdést kívántam feltenni neki, készségesen segített.
Interjú Dr. Raffay Ernővel:
Mikor járt először Erdélyben?
Először 1969-ben, tehát 48 évvel ezelőtt jártam itt. Azóta nagyon sokszor, ugyanis apai ágon székely vagyok.
Hányszor járt Brassóban? Hogy tetszik a város?
Körülbelül 20-30-szor voltam itt. Jól ismerem a belvárost és a turisztikai látványosságokat, például a Cenket. Gyönyörű és nagyon fejlett a város, régen nem volt ez így.
Mi lesz a következő állomása?
Egy előadás sorozatot csinálunk, öt erdélyi városba megyünk. A brassói volt az első, innen Sepsiszentgyörgyre utazunk, majd Csíkszeredába, Szovátára és végül Nagyvárad lesz az utolsó állomás.
Szép hivatás, hogy a szórványban élő magyarokhoz is elutazik, és gazdagítja tudásukat. Miben különböznek a magyarországi és a határon túli előadásai?
Fontos különbség, hogy a szórványmagyarok idegen kormány alatt élnek, míg Magyarországon nincsenek elnyomás alatt az emberek, és nem bántják őket magyarságuk miatt. Összességében ez közönségfüggő. Máshogy kell beszélni az erdélyi és a budapesti emberekhez. Az erdélyiek gyakran félszavakból is megértenek.
Hogy látja az erdélyi magyarok helyzetét?
A székelyföldi magyarok szerencsés helyzetben vannak, mert egy tömbben élnek, és jól fejlődnek. A Székelyföldön kívül eső szórványban élő brassói magyaroknak sokkal nagyobb kihívásokkal kell megküzdeniük a román elnyomás miatt.
Mit tehet Magyarország értük?
Fontos, hogy Magyarország nagy figyelmet fordítson a határon túli magyarokra. A szórványnak óriási támogatásra van szüksége mind az öt országban (pl. Ukrajnában magyarellenes törvények miatt). Hallottam a Petőfi Sándor Programról a Határok nélkül című műsorban, remek kezdeményezésnek tartom. Minden segítséget meg kell adni a határon túli magyaroknak.
Köszönöm az interjút!
(Fotók: Magdó István)
