Az ünnepség a visegrádi Keresztelő Szent János-templomban szentmisével kezdődött, melyet, mint az utóbbi években, idén is lovag György Ferenc, ipolybalogi atya celebrált. A 2017-es ünnepségre a magyarországi, az elcsatolt területek, illetve a német priorátusokból érkeztek a lovagok, a várományosok és vendégeik. A szentmisét követően a lovagok a rend Katonai Hagyományőrző Tagozatának felvezetésével, a területi szervezetek zászlai alatt átvonultak a Királyi Palotába, melynek lovagtermében tartották a lovagavatást a Szent Korona másolatának jelenlétében, s ennek keretén belül – mint minden évben – az idén is a magisztrátus kitüntetésben részesítette az arra méltó lovagtársait. Lovag Cseke András rendi kancellár, kardjával több mint húsz várományost avatott fel teljes jogú tagjává az egykor Károly Róbert király által 1326-ban alapított rendnek.
A lovagavatás után, melybe a rendi tagok családtagjai és vendégei is bepillantást nyerhettek, az ünnepi rendi ülés következett már zárt ajtók mögött, ahol többek között a rozsnyói XXIV. Nyári Egyetemről, valamint a 2017-es Szent Korona Ünnepségről is szót ejtettek – lovag Balogh Gábor főkapitány-helyettes beszámolója alapján.
A visegrádi lovagrendi találkozó után másnap Nyitracsehin folytatódott a hétvégi program, ahol a rend Felvidéki Nagypriorátusának szervezésében Szent György-napi Vigadalomra várták az érdeklődőket a templom melletti füvészkertbe.
Lovag Csámpai Ottó (felvidéki nagyprior) meghívására érkeztek a fellépők, akik a szeles-napos vasárnap délutánon szórakoztatták a vendégeket. Jelen voltak a zoboralji és a lovagrend visegrádi apródképző tagozatának fiataljai, a felvidéki Coburg-huszárok és Tata Várának Janicsárjai is. A zenepavilonban pedig Kovács Krisztina és Kiss László duettje után a Ghymesi Igricek és Földessy László pánsíp előadók teremtették meg a jó hangulatot. Az ünnepségen jelen volt a lovagrend kancellárja, lovag Cseke László is. (A rendezvényről készült képeket a galériában tekinthetik meg.)
A Szent György Lovagrend, újra alakulása óta (1990) az alábbi célokat tűzte ki maga elé:
- a magyar szellemi és tárgyi értékek védelme;
- hagyományápolás: a lovagkor harcművészetének ápolása és megismertetése minél szélesebb körben;
- az elesettek és gyengék védelme és támogatása: karitatív tevékenysége keretében adományok gyűjtése és eljuttatásának megszervezése, különös tekintettel a határon túli rászorulók részére;
- lovagi erények korunknak megfelelő ápolása, és nemzetek megbékélésének előmozdítása: a tudományos, kiemelten a történeti kutatások támogatása, ifjúság ismereteinek bővítése, a keresztyén szemléletű életre nevelése, szemináriumok, szabadegyetemek szervezése, határon átnyúló kapcsolatok ápolása által
A Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátus 1997 után, az első felvidéki lovag felavatása után kezdte el működését, melyről lovag Csámpai Ottó nagyprior a rendet bemutató írásában a következőképpen fogalmazott: „Manapság már két priorátusba tömörülve végezhetik munkájukat, melyek küldetésként vállaltak fel. Ha a Szent György lovagokról nem is tudnak sokan (hisz a szerénység az egyik legfőbb lovagi erény), tetteikről, tevékenységükről annál inkább. A Rend létrejötte óta azt az elvet hirdetik és vallják, hogy a lovaggá avatás a felvidéki magyarság szolgálatáért kapott egyik legnagyobb elismerés és kitüntetés. Ez azt is jelenti, hogy akit mi javasoltunk vagy javasolunk a Szent György Lovagrend tagjai közé, az már eddigi tevékenységével bizonyította, hogy méltóképp akarja és tudja képviselni Rendet.“
