Nagyszeben, te csodás
Mint egy csodás időutazás, úgy éreztem magam, amikor átléptük a történelmi városrészt a modern világtól elválasztó városkaput. A szám is tátva maradt. A nyugalom szigete a sok szép épületével, macskaköves utcáival, kis sikátoraival, a „nagyszebeni szemekkel”, az egykor komoly védelmi funkciót betöltő bástyáival.
Levente sok mindent megmutatott, de őszintén szólva a vizuális élmény annyira lekötött, hogy nem is nagyon tudtam koncentrálni a szóbeli információkra. Vacsorázni egy hangulatos kis vendéglőbe mentünk, ahol – ki gondolná – Laci bácsi zongorázott magyar sanzonokat. Még egy nap sem telt el, de engem már elvarázsoltak.
Másnap Takács Gyöngyi mentorhelyettesem vitt el kedves barátaival egy idegenvezetői sétára. Megnéztük a kövér tornyot, és már azt is tudom, hol pihent Petőfi Sándor a Vízaknai csata előtt. Láttam a Céhlegények házát, ahol 2007. óta újra élnek és dolgoznak céhinasok. Céhruhába öltözve kézműves bemutatókat tartanak Nagyszeben lakóinak, vendégeinek, turistáinak felidézve az egykori város hangulatát. Megelevenedett történelem. Végigsétáltunk az Aranyművesek utcáján. Megnéztük a Nagypiac-téri Fazekas vásárt. Bekukkantottunk a katolikus plébánia udvarára, hogy lássuk Nepomuki Szent János szobrát. Itt találtam meg a kapcsolódási pontot Nagyszeben, és az előző ösztöndíjas állomáshelyem, Rahó között.
Este egy vidám kerti partiban volt alkalmam megismerkedni Szebenben élő magyar fiatalokkal, Gyöngyi családjával és barátaival.
A következő héttől kezdtem megismerkedni az egyesülettel, a programjaikkal, a kollegákkal. Mentorom és családja mindenben a segítségemre voltak, az első perctől kezdve nem éreztem magam idegenként.
Nagyszebenben pezsgő kulturális élet folyik. Minden nap történik valami. És ebbe a sokszínűségbe éppúgy belefér a magyar művészet, ahogy a német, a szász, vagy épp a román. Mindig van egy magyar vonatkozású meglepetés is. Egyik nap Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét néztem meg, de más alkalommal felsétálva a két Piacteret elválasztó Tanácstoronyba Simon Mária csodálatos képei jöttek szembe. Szeptember 21-én pedig Dragomán György: Máglya című darabját játsszák az itteni Nemzeti Színházban. Október 9-én a Sárik Péter Trio X Beethoven koncertet élvezheti a nagyérdemű a Tháliában.
Mennyi minden, pedig még szó sem esett mentorszervezetem, a HÍD Szebeni Magyar egyesület programjairól. A hamarosan induló FILMTETT Fesztiválról, az egyhetes, jobbnál jobb műsorokkal, előadásokkal, koncertekkel, bállal tarkított novemberi ARS Hungarica Fesztiválról.
Azt hiszem, az elkövetkezendő időszakban izgalmas kulturális élmények, események várnak rám, amikről örömmel tudósítok.
