Mert a bátrakat feledni nem lehet!
Ez ösztönzött arra, hogy közös filmnézős estet tartsunk. Egy történelmi dokumentumfilm, valamint egy magyar kisjátékfilm megnézése után, az addig a forradalomról csak tankönyvekből is ritkán olvasó fiatalok az 56-os eseményekben szereplő bátor és a szabadságért harcoló egyetemistákról beszélgettek 2018 októberében, Tiszakálmánfalván.
A filmek és a rövid történelmi ismertető után a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület ifjú tagjai az ötletre, miszerint állítsunk össze egy múltidéző kiselőadást, pozitívan reagáltak. Számukra ismeretlen terület révén megilletődve, de kíváncsiságtól és hazaszeretettől motiváltan vállalták a különböző szerepeket.
A különböző korcsoportokat képviselő diákok és aktív tagok összetartó csapattá kovácsolódtak és saját ötletekkel, egymást támogatva kezdtünk el együtt dolgozni az idő rövidsége ellenére.
2018. október 24-én, a Katolikus Körben rendhagyó történelmi megemlékezést tartottunk „Aki mellénk áll” címmel. Az előadást Nagy Csongor nyitotta meg, aki Demjén Ferenc dalát adta elő. Az „Aki mellénk áll” közben nemcsak mellé álltak társai, hanem bátran vettek részt a forradalmi események felidézésében, versek és dalok soraival mutatták meg azt, hogy tisztelik és felnéznek mindazokra, akik kiállták a nehezebb időket, és fel merték vállalni a nemzetük sorsáért való küzdelmet.
Arról, hogy vajon mi is történhetett 1956 őszén a forradalommal egy időben Vajdaságban, Milánovits Tibor nyugalmazott tanító beszélt. Elmondása szerint, a vajdasági magyarok a tüntetésekre nemigen figyeltek fel, de amikor az elnyomó rendszer elleni tiltakozás szabadságharccá terebélyesedett, az egész világ Magyarországra vetette pillantását. Az ottani történésekről, az újságokból szereztek tudomást, mindenekelőtt a Magyar Szó, a vajdasági magyarság egyetlen napilapja számolt be a tüntetésekről.
Milánovits Tibor, mindenki Tanító Bácsija, a múltidézés fontosságát kiemelve és a lelkes fiatalságot biztatva, Vörösmarty örökérvényű soraival zárta az eseményt:
„És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán. ”
