A szablya bajnok üzenete Kárpátaljának

Idén ősszel 3 helyen indul újra a magyar harcművészet Kárpátalján, illetve egy új helyszínnel, Karácsfalvával bővülünk. A nagyjából 80-90 barantázó számára edzőképző is indult. Bemutatókat, történelmi lovas napot, edzőtábort, fokozatvizsgát szervezünk. Emellett legalább két versenyt szeretnénk megrendezni, hogy összemérhessük tudásunkat, és módunk legyen nehéz küzdelemben magunkból és egymásból is ügyesebb erősebb, jobb magyar embert faragni.

Az újrakezdés okán a februárban, Karácsfalván rendezett Balassi Szablyavívó Kupán sokadik diadalmát arató Kerstner Róbertet kérdezem a barantázásról, a küzdelmekről, a magyar jövőről, s arról, hogy mit üzen a kárpátaljai barantázóknak.

Robi bácsi. Mindenki így ismeri a barantások között. Szálfa termetű ember, 3 legény édesapja, a budapesti, központi Zrínyi Baranta csapat oszlopos tagja. Deresedő haja ellenére minden országos versenyen remekel szablyavívásban. Többször volt alkalmam játszani, versenyezni vele. Lassan pörög föl az üzemi fordulatszámra, lassan, de biztosan melegszik be. Az első néhány összecsapásán még érte szurkolok, s aztán meg azért, hogy minél később hozzon vele össze a szerencse. Jobbára a fiatal, sokat edző barantások sem bírnak el vele. Kerstner Róbertet kérdeztem versenyekről, barantáról, és a februári, kárpátaljai Balassi Kupán látottakról.

• Nem először állhattál föl a dobogóra. Az elmúlt években szablyavívásban nagyon sok versenyt megnyertél. Pontosan milyen érmeket is zsebeltél be?

Háromszoros Zrínyi kupa összetett győztes, kétszeres Balassi Kupa győztes vagyok és egy második hely birtokosa, valamint egy Kárpát Kupa szablya fegyvernem győztes cím is az enyém. Eddig ennyi.

• Ez nemcsak azért figyelemre méltó teljesítmény, mert szinte az összes baranta szablyavívó versenyen te győztél, hanem azért is, mert elmúltál már 20 éves. Pontosan hány tavaszt is éltél már meg?

Bizony elmúltam 20, 30, de még 40 is. 48 éves vagyok.

• Mikor kezdtél el barantázni, és miért pont ezt a harcművészetet választottad?

40 évesen 8 évvel ezelőtt találkoztam a barantával egy általános iskolai osztálytalálkozón. Az egyik volt osztálytársam Szadán Szentpéteri Istvánnal barantázott. Robi fiam 6-7 éves kora óta cselgáncsozott, rengeteg edzést, versenyt ültem végig. Volt egy-két szülő, akik beálltak edzeni, hívtak is, de engem nem érdekelt. Volt az ismeretségemben komoly karatés, de az sem érdekelt. A baranta magyar. Nem másé, nem japán, nem kínai, nem koreai, hanem magyar harcművészet!

• Milyen sportokat űztél korábban, a barantázás kezdetéig?  

Iskolai szinten sportoltam 17 éves koromig, de nem rendszeresen. Egyesületben pedig soha nem. Később jött a katonaság, azután házépítés, 3 gyerekek, így. Egészen 40 éves koromig kimaradt a sport.

• Civilben mivel foglalkozol? Nehéz összeegyeztetni a munkát és a sportot?

Civil foglalkozásom fémöntés, lakatos és faipari munka. Nagyon sokféle dolgot gyártunk. A kisiparos munka önmagában kemény, sok edzéssel ér föl. Csak arra kell vigyázni, hogy ne szakítsam meg benne magamat. Ha sok a munka, akkor kicsit nehéz összeegyeztetni a rendszeres edzéssel, versenyekkel, de valahogy mindig megoldódik. Akarni kell, és megy.

• Régebben a kiskunfélegyházi baranta csapatba járt edzeni egy nyugdíjas nagymama 2 unokájával. Ügyeskedett, mindent szívesen csinált a birkózáson kívül. Botot forgatott, iskolagyakorlatozott velünk, vívott is. Ha elfáradt, akkor picit pihent, és segítette a 6-8 éves unokáit. Most a kárpátaljai edzésekre szintén jár egy nagymama, 2 gyerekével, sőt néha a 4 éves unokája is eljön edzeni. Marika is nagyon ügyes, minden botforgatást elsőre meg tud csinálni, és van, hogy ő segít a kezdőknek iskolagyakorlatokat oktatni. Sok fiatal meg azt mondja 30 évesen, hogy öreg vagyok én már ehhez. Nekik mindig a baranta nagyikkal és veled példálózok. Mi kell ahhoz, hogy valaki sportolni kezdjen 30-on, 40-en túl? Szerinted van korhatára a barantának?

Bármikor érdemes elkezdeni bármilyen sportot, főleg harcművészetet. Sőt kell sportolni, mert minél idősebb az ember, annál jobban kezd beállni az ízület, az izom és a teljesen más mozgás segít abban, hogy ne kössünk be, mint a beton. A baranta azért jó, mert annyira szerteágazó, annyira sok fegyvernem van benne, hogy mindenki megtalálja a maga mozgását, fegyvernemét. Az idősebbek például a botforgatással nagyon jól ki tudják lazítani magukat. A barantában mindenki talál kedvére valót, és úgy csinálja, ahogy jól esik neki nagyobb-kisebb erőbedobással. Az íjászathoz, botforgatáshoz, és sok népi küzdelmi játékhoz nem kell túlzottan megfeszülni.

DE CSINÁLNI KELL, MERT HA MI NEM CSINÁLJUK, MÁS NEM CSINÁLJA HELYETTÜNK!

Azért a szellemiségért kell űzni, amit a baranta jelent, mert ez nem csak egy küzdősport, hanem a magyar népi műveltség szellemiségét őrző életforma, amelyet ezzel újra meg újra meg lehet élni. Katonai hagyományok, népi játékok, szokások, táncok ma is gyakorolható gyűjteménye. Nem mentes a súrlódásoktól, nem csak testi, de lelki sérülésektől. Én is, ennyi idő alatt olyan sokszor megsértődhettem már valamire-valakire, de mi emberek csináljuk, mi nem vagyunk tökéletesek, de a szellemiség az az. Fontos a kapcsolattartás, a rendszeresség, és akkor mindig felfrissül megújul az ember és a közösség is működik, mozog, él. Nekem nagyon sokat adott a baranta közösség, és még mindig ad. Azt kívánom a kárpátaljai barantásoknak, hogy éljék ezt át!