Rendhagyó történelemórát és játékos történelmi vetélkedőt tartottak január 29-én a helyi iskola magyar tagozatán
A Vízaknai Református Egyházközség kezdeményezésével indult az a játékos történelmi vetélkedő november végén, amelynek célja az Árpád-kor végétől Hunyadi Mátyás uralkodásának végéig ezen kor felelevenítése, és megismertetése volt a szórványban élő gyermekekkel. December 28-án aztán a rendhagyó történelemóra, vetélkedő, karöltve a „Mátyás életterei“ vándorkiállítással elért Brassóba a Petőfi Sándor Programon belüli együttműködés eredményeképpen. A helyszínt a brassói Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház biztosította a parókia dísztermében. Az ottani tapasztalatok és szerencsés találkozás sarkallta a szervezőket, az ösztöndíjasokat és a négyfalusi történelemtanárnőt, hogy a szervezők a helyi gyermekeket is megismertessék hazánk e viharos, de annál nagyszerűbb történelmi korával, amikor a Magyar Királyság meghatározó tényező volt Európa térképén.
A Kárpát-kanyarban, a barcasági csángó faluban a rendezvényt Illés Gábor brassói ösztöndíjas nyitotta mintegy harminc általános iskolás előtt, köszöntötte a gyermekeket, s felvázolta a rendezvény menetét. Ez után Angyal Réka vízaknai ösztöndíjas interaktív, rendhagyó történelemórá tartott, szinte már a megszokott módon. Közérthetően, az egyes uralkodók, királyi és nemesi családok családi viszonyaira, érdekkapcsolódásokra is rávilágított, tágabb horizonton magyarázva a korabeli viszonyokat, összefüggéseket. A közösen elkészített történelmi idővonal segítségével a gyerekek megismerhették, vagy a nagyobbak, akik már tanulták a kort, átismételhették az Árpád-ház kihalásától Mátyás király uralkodásáig terjedő időszakot, megismerkedhettek az egyes királyok címereinek jelentésével, melyre aztán később a történelmi vetélkedő során nagy szükségük is volt. Nem különben hasznos volt az óra számukra, hiszen, mint kiderült, a gyermekek hamarosan egy regionális történelemvetélkedőn vesznek részt, s a szervezők reményei szerint ily módon hozzájárulhattak tudásuk kiszélesítéséhez. A történelemóra végén a résztvevők hat öt fős csapatokban, egy hat fordulóból álló tudáspróbán mérték össze tudásukat, ehhez pedig korhű csapatnevet választottak, illetve címert terveztek. A végeredményhez végül a tudáspróba mellett a kreativitás is hozzájárult, hiszen értékes pontokat kaphattak a legötletesebb, de mégis korhű címer megtervezői. A díjkiosztón minden résztvevő emléklapot kapott, az első, második, harmadik helyezettek értékes könyvjutalomban és oklevélben részesültek az Emlékév lebonyolítója, a Magyarság Háza és a Rákóczi Szövetség jóvoltából.
Pozitív visszaigazolás a szervezők számára, hogy másnap is téma volt a rendhagyó történelemóra a gyermekek közt, a szervezőket pedig arra sarkallja, hogy az évente meghirdetett emlékévek mentén tovább ötleteljenek, történelmi nagyjainkra megemlékezzenek. Ugyanakkor ez egy lehetőség a magyar történelem oktatása terén nehézségekbe ütköző történelemtanároknak, akár ha az eszközök, történelemkönyvek hiányáról, de a kétnyelvű iskolák tanrendbeli hátranyairól szólva is, egy jó alkalom arra, hogy a meghirdetett emlékév üzenetére felfűzve a magyar történelmet interaktív, játékos módon közelebb hozza a gyermekekhez, s nem csak szórványvidéken.
Fotó: Illés Gábor, Angyal Réka
