Céljuk a nemzeti összetartozás és identitás erősítése, amelynek eszközét a hagyományos népi kultúra megismertetésében és népszerűsítésében látják. A két éve működő egyesület már több határon túli szórványterületen végzett népzeneoktatást, szervezett népművészeti tábort, táncházakat.
A február eleji pusztinai eseményt a gyermekek félévközti vakációja idején tartották, amely az ősszel elkezdett képzés folytatása volt. A hegedű-, kobozoktatás Hunyadi Péter, a furulyaoktatás Molnár Előd, a kézműves- és népi játék foglalkozások Brumm Alehandra, Bódy Viktória, Angyal Réka jelenlegi vízaknai PSP-ösztöndíjas vezetésével valósult meg. A kurzus pusztinai segítője, Timaru Carina a népi énektanításban, drámafoglalkozásban nyújtott segítséget.
A kurzuson, amelynek a pusztinai Magyar Ház adott otthont, közel negyven gyermek vett részt. Az oktatáson részvevők moldvai csángó dallamokkal, énekekkel, táncokkal ismerkedhettek meg. A hangszer-, népi énekoktatás mellett kézműves-foglalkozások, népi játék, tánc, főzés színesítette a programot. A kurzus vasárnap délután a programismertetéssel kezdődött, majd hétfőn reggel tíz órától kezdetét vette az oktatás. A program minden nap tíz órától négy óráig tartott. Akadtak szorgalmasabbak, akik nem bírták kivárni a tíz órás kezdést, és már reggel kilenc órára érkeztek Előd bácsi furulyaórájára. Az ifjú zenészek tudásszintjüknek megfelelő csoportbontásban óránként váltották egymást a hangszeroktatáson, míg sorra nem kerültek, közösen a három oktató felügyelete alatt tevékenykedtek a közösségi teremben.
Nekünk, oktatóknak nagyon sok örömteli sikerélményben volt részünk a négy nap alatt. Jó érzés volt látni, hogy 9–12 év közötti fiúk szívesebben zenélnek, mintsem játszanak, így a népi játékfoglalkozások alatt a zenés, táncos játékok kerültek előtérbe, amelyeken a gyermekek szolgáltatták a talpalávaló muzsikát, így gyakran alakult a foglalkozás spontán táncházzá. Számomra izgalmas volt hallgatni a gyermekek magyar beszédét, amelyben még az archaikus régi szavakat és szófordulatokat használják. A kisebb gyermekek egymás között a számukra könnyebb román nyelven kommunikáltak, de ugyancsak örömteli pillanat volt, amikor a népi játékok közben már magyarul szólaltak meg.
A népzenei kurzus záróakkordjaként a gyermekek műsorral készültek, amelyen bemutatták az újonnan elsajátított dallamokat, énekeket, táncokat, amelyeket a szülők és a falubeliek is megcsodáltak. A műsor kezdetén Hunyadi Péter, az egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd következett a zenés-táncos összeállítás. A nagy moldvai pusztinai gyermekzenekar szolgáltatta a muzsikát, míg a többiek táncoltak. Ezt követően Carina énekes tanítványai következtek, majd végül a nagyobbak bemutatták a Csontkirály és Babkirály farsangi csángó magyar mesejátékot.
