Óvodai nevelés a magyar kultúra eszköztárával
A gyermeknevelés elsősorban a család joga és kötelessége, viszont rendkívüli hatással van a személyiségére az óvoda, ahol a gyermek legalább ugyanannyi időt tölt el, mint a családban. Szórvány területeken a magyar oktatási intézmények léte különösen fontos, hiszen sok esetben magyar szóval, magyar kultúrával csak itt találkozhat a kisgyermek.
Puliszka Éva óvodavezető kérésére, új húsvéti dekorációt készítettem a Szent Anna óvodába. A kérés az volt, hogy olyan alkotások készüljenek, amelyek a hagyományos magyar kultúrát és motívumkincset tükrözik.
A nyolc elemből elkészített kompozíció, ember és állat alakjai természetes, azaz embernagyságúak. A négy húsvéti tojás pedig egyenként körülbelül 30 centis. A kompozíció a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan a locsolkodás szokását eleveníti fel. A népviseletbe öltözött kisfiú és kislány viselet elemeiben a teljes hitelességre törekedtem. A húsvéti tojások motívumvilága pedig csángóföldet, székelyföldet és Kalotaszeget idézi meg.
Nem is olyan régen, a nevelés a generációk együttéléséből adódóan nemcsak a szülők, hanem a nagyszülők, dédszülők feladata is volt. A dalokat, mondókákat, gyermekjátékokat mintegy „természetes módon” tanulta meg a gyermek. Ma ez már sok esetben, egy mesterséges környezetben, az óvodában történik. Ezért is fontos, milyen az az óvodai környezet, ahol a mindenre fogékony kicsi ember elkezdi a szocializációs útját. Ebben az időszakban a környezet motiválja leginkább a gyermekeket a maga természetes anyagaival, eszközeivel, bútoraival, játékszereivel. Ezek állandó jelenléte biztosítja a motivációt a cselekvésre.
Az állandó, mindennapi tevékenységeken keresztül a gyermek eljut a jeles napokhoz, az ünnepekhez. Pedagógusként rendkívül fontos, hogy ünnepek közeledtével olyan környezetet teremtsünk, ahol a gyermek képes kiemelkedni a hétköznapokból, és teljes lényével átélni, megélni az ünnepet. Amennyiben ezt a környezetet megfelelően alakítjuk, a gyermek örömét leli benne, mintegy bevésődik a lelkébe, és felnőttként majd a saját környezetében is ennek a megidézésére törekszik.
“Tanítsunk táncot és játékot, dalt és zenét, a kézzel való alkotás örömét,
mert aki nem tud alkotni, az rombolni fog.
A művészet segítsen abban, hogy átvészeljük az átvészelhetetlent,
feldolgozzuk a feldolgozhatatlant, úrrá legyünk gyászon, csalódáson.
Szükségünk van erre a technikára, hogy megmaradjunk embernek.”
(Andrásfalvy Bertalan nyomán)
