Előadás Báthory Istvánról Segesváron

Báthory István, bár soha nem választották magyar királlyá, mégis a valaha élt egyik legnagyobb magyar uralkodó volt. Egyik legnagyobb, nemcsak politikusként, uralkodóként, szervezőként, hadvezérként és kultúratámogatóként, de egész biztosan legnagyobb abban az értelemben, hogy mekkora terület fölött uralkodott. Őt követi Anjou Nagy Lajos, aki bár magyar és lengyel király is volt egyben, és igényt tartott származásánál fogva a nápolyi trónra is, ahová katonailag sikeres hadjáratokat vezetett (diplomáciailag, politikailag már vitatható ezeknek a beavatkozásoknak, hadjáratoknak a sikeressége), de még ő sem volt akkora hatalmas terület ura, mint Báthory István, Erdély fejedelme (1571-1586), Lengyelország királya (1576-1586) és Litvánia nagyfejedelme (1576-1586). Folytathatnánk a sort Hunyadi Mátyással, nyugati hódításait szemlélve, viszont ha a térképre nézünk, és összevetjük az egy évszázaddal későbbi Lengyelország és Litvánia területével, azonnal látjuk a különbséget.

Mivel Nyírbátor közelében nőttem fel, és valamikor a szülővárosom, Fehérgyarmat is az ecsedi ági Báthoriak birtoka volt, mi otthon Báthory Istvánról beszélve elsősorban a győztes kenyérmezei csata (1479) egyik hadvezérére gondolunk, aki az ecsedi ági Báthoriak legismertebb tagja, a Magyar Királyság országbírója, erdélyi vajda. A korabeli és későbbi leírások alapján erőszakossága és hatalomvágya miatt vált híressé, azzal együtt, hogy már a kortársak is elismerték hadvezéri képességeit. Apja Várnánál esett el, egyik ükunokája pedig a Nyírbátorban született Báthori Erzsébet grófnő, akinek alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Alakja több nemzetközi filmben is szerepel, ezek közül az egyik leghitelesebb Juraj Jakubisko szlovák rendező 2008-ban bemutatott angol nyelvű filmje. Báthori Erzsébetet hamis, koholt vádak alapján, koncepciós perben ítélték el, és záratták csejtei várkastélyának egyik szobájába, aminek ajtaját befalazták, és ahol élete végéig fogva tartották.

Báthory Istvánról az átlag lengyel ember többet tud, mint nálunk az emberek többsége Magyarországon, vagy máshol a külhoni magyar közösségekben, pedig Báthory mindvégig megmaradt magyarnak, lengyelül meg sem tanult, és mégis az egyik legnagyobb lengyel királynak tartják maguk a lengyelek. Nyilván, ennek, hogy az egyik legsikeresebb lengyel királynak tartják, megvannak a konkrét okai. Érdemes utánaolvasni! Életemben először másodéves egyetemistaként látogattam el a krakkói Wawelbe, ahová minden magyarnak el kellene zarándokolnia az életében, ha teheti, akárcsak Csíksomlyóra. Azért is, mert Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király sírhelye, és Ulászló lengyel és magyar király szimbolikus síremléke a waveli székesegyházban van, aki Várnánál esett el 1444 novemberében a Hunyadi János vezette törökellenes hadjárat során, 20 évesen. (Azért szimbolikus, mert a király holttestét nem találták meg, a török krónikák szerint levágták a fejét és közszemlére tették.) A lengyel az a bajtársi-baráti, egykori szomszéd-nemzet, aki fenntartások nélkül érdeklődve, maradéktalan szimpátiával viseltetik irántunk, magyarok iránt, történelmi barátságunk okán, de azon túl is, mondván: „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Vagyis: „Lengyel–magyar két jó barát, együtt harcol és issza borát.” Hosszabb változata is van, de ezt ismerik legtöbben. Itt, az ősi lengyel királyi fészekben nyugszik még Tadeusz Kościuszko, Józef Piłsudski, Adam Mickiewicz is, többek között. Nekünk nincs ilyen nemzeti panteonunk, mint a lengyeleknek a Wawelben vagy a dánoknak Roskildében, nem kevésbé viharos történelmünk során feldúlták a fehérvári és esztergomi temetkezési helyeket.

Báthory István erdélyi fejedelemre és lengyel királyra emlékezve, utazásaink során látogassunk el születési helyére, Szilágysomlyóra, koronázási és temetkezési helyére, a krakkói Wavelbe, és ha sikerül, Vilniusba, Litvánia fővárosába is, ahol 1579-ben egyetemet alapított, ami korábban a Báthory István Egyetem nevet viselte, és ami, ma mint a Vilniusi Egyetem, Közép-Európa egyik legnagyobb és egyik legrégebbi egyeteme.