Anyák napi ünnepi műsor Szilágysomlyón
Az édesanyákat köszöntő ünnepi műsort ebben a formában második alakalommal rendeztük meg Szilágysomlyón. A műsor oroszlánrészét a Petőfi Program jóvoltából nálam tanuló zenész növendékekkel adott, vers-szavalatokkal megtűzdelt, mintegy egy órás koncertünk tette ki. Ezt követte a 16. számú Báthory István Cserkészcsapat produkciója.
A rendezvényt Csige Sándor kolozsvári konzul is megtisztelte jelenlétével, aki mentorom, Józsa Nándor megnyitó beszédét követően köszöntötte a megjelenteket. Rövid, ám tartalmas mondandójában kihangsúlyozta: eddig még sosem jött hiába Szilágysomlyóra, hiszen a Józsa Nándor által szervezett programokon a gyerekek minden alkalommal színvonalas produkcióval szolgáltak. Csige Sándor szavait követően én kaptam szót, majd rövidesen el is kezdődött a műsor.
Harminckét tanítványomból huszonhárman készültek fel az ünnepi koncertre, és végül huszonketten léptek fel. A műsor zenei anyagát alapvetően magyar népdalokra építettem fel. A hegedűn, furulyán, énekhangon és gitáron megszólaló népi dallamokon kívül egy-egy klasszikus zenei mű is felcsendült. Kodály Zoltán: Nagyszalontai köszöntő című kórusra írt művét például az általam hatlyukú erdélyi típusú furulyára átírt verzióban hallhatta a közönség. Ezt megelőzően Kulcsár Cintia tanítványom elénekelte a Kodály-művet ihlető eredeti népdalt, melyet maga Kodály gyűjtött fel Nagyszalontán 1916-ban. Klasszikus szerzőktől elhangzott még Bartók Béla: 44 duó két hegedűre című opuszának 4. Szentivánéji című darabja, illetve J. Massenet: Thais Meditation című műve, melyet Sütő Szilárd krasznai zenetanár zongorakíséretével jómagam játszottam hegedűn. A három szólamú furulyás műsorszámon kívül voltak még több szólamban előadott zeneszámok: két énekhez komponáltam egy-egy egyszerű kísérőszólamot, így a közismert “Orgona ága, barackfavirága…” és az “A pünkösdi rózsa, kihajlott az útra…” dallamok két szólamú feldolgozásban csendültek fel.
A műsor számomra legkülönlegesebb számának a “Meglepetés műsorszám” nevet adtam, melyet négy alsó tagozatos szolfézst tanuló növendékem adott elő. Ennek a produkciónak a koncepciója a következő célokra épült: megmutatni, hogy olyan a konyhában megtalálható egyszerű tárgyak, mint a kanál, üvegpohár, befőttes üveg, vagy akár tökmaggal feltöltött C-vitaminos doboz hogyan képesek hangszerként funkcionálni, illetve miként tudják a szolmizálás, éneklés és a ritmus világában játékosan kalauzolni a gyermekeket. A “hangszereket” és a ritmus megszólaltatásának módját maguk a gyerekek választották ki, így közösen alkottunk meg egy olyan produkciót, amelynek létrehozása és előadása mindannyiunk számára óriási élmény volt.
Az előadást követően sok édesanya, nagymama, sőt még édesapa is visszajelzett, hogy a koncerttel könnyeket csaltunk a szemükbe, s óriási élményt nyújtottunk a hallgatóság számára. Jó érzés volt a további reakciókból visszaigazolást kapni arról, hogy a gyermekek zenei fejlődése – akár a karácsonyi műsorhoz viszonyítva – mások számára is feltűnő volt. Boldogsággal tölt el, hogy egy ilyen eredményes és színvonalas műsorral tudtunk örömet okozni az édesanyáknak, illetve a közönségnek. Bízom benne, hogy következő évben is hasonlóképp köszönthetjük az édesanyákat! Hajrá Petőfi Program!
