„Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival?...” /Ady Endre/
A Duna és a Morva folyók összefolyásánál található Dévény vára, ahol már a kelták és a rómaiak is építettek őrtornyokat, illetve a Nagymorva Birodalom urainak is volt itt fából készült vára. A honfoglaló magyaroknak is fontos helyszíne volt Dévény, hiszen innen indultak nyugat felé a hadjáratokra. Az első Árpádházi királyok emeltek igazi kővárat a hegyen, hogy biztosítsák az erős védelmet. Utána különféle uralkodók kezében volt, de leginkább magyar királyok és pozsonyi főispánok birtokolták. 1635-ben Pállffy nádor kapta meg, majd 300 éven át a Pállffy család tulajdonában volt. 1683-ban a török seregnek sem sikerült elfoglalnia, viszont a Rákóczi szabadságharc idejében háromszor felgyújtották a települést. Az igazi pusztulást az 1809-es napóleoni hadjárat okozta, amikor felrobbantották és kútját betemették.
A Millenium idején, 1896-ban emlékoszlopot állítottak a dévényi hegycsúcson, rajta Árpád vezér szobrával. Ezt a szobrot 1920 után eltávolították.
A Megbecsültek Társaságának tagjai a Galántai járás településein szálltak fel a buszokra, amelyek egészen a pozsonyi kikötőig szállították a csoportokat. A hajóindulás előtt még volt lehetőség egy kis sétát tenni Pozsonyban, vagy egy kicsit megpihenni a Duna-parton. A Žilina nevű hajó alsó és felső szintje is megtelt jókedvű magyar nyugdíjasokkal, akik kávézással és beszélgetéssel töltötték a bő egy órás hajózást. Dévény felé tartva az idő kicsit beborult, de a lelkes kirándulók kedvét nem vette el a kicsit hűvösebb időjárás sem. A dévényi Duna-parton elkészült egy csoportkép, majd az első megálló egy közeli magánkertben található magyar emléktábla volt.
Magyarország ezeréves fennállása alkalmára állított Duna-szabályozási márványtáblának utolsó két sorát Trianon után levésték. A felirat szövege:
"E kapun ellenség sokszor rontott a magyarra, de egyszer sem nyert rajt’ tartós diadalt, ám a nyugat műveltségének ez az út ezer évig nem volt zárva soha, s hogy biztobb legyen itt a verseny. A MAGYAR NEMZET rendezte DUNÁJÁT. Áldja meg őt ezután a gondviselés!"
Levésve, de még olvasható szöveg:
"Magyarország ezeréves fennállásának emlékére emelték a magyar felső Duna szabályozás állami és vállalati végrehajtói."
Egy finom ebéd után a csoporttagok felmásztak a dévényi várba, sőt a legtöbben a toronyba is felmentek, hogy megnézzék a Duna és a Morva folyók összefolyására nyíló gyönyörű kilátást. A várban idegenvezetők meséltek a hely kialakulásáról és a várhoz kacsolódó több legendáról.
Ady Endre írása az Új versek című kötetében szállóigévé vált, amely arra emlékezteti a magyarokat, hogy Dévény nem csak fizikális határa volt az egykori Magyarországnak, hanem kaput nyitott Nyugatra, az új eszmék felé.
„Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?...”
Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9v%C3%A9ny_v%C3%A1ra
http://ketezer.hu/2006/12/a-hatarmitosz-deveny-vara/
