’56 üzenete magyar filmeken keresztül
Közhely, ugyanakkor igaz, hogy felgyorsult világban élünk. Gyermekeink, ifjaink olvasási szokásai is ehhez a felgyorsult időhöz igazodtak, sőt, részben már a miénk is, akik még könyvekből táplálkoztunk. Visszaemlékezek, engem hogyan érintett meg az ’56-os forradalom szele kiskamaszkoromban, melyik volt az a médium, amin keresztül először értettem meg az üzenetét. Íme, a filmek. A legjobbkor, amikor a legfogékonyabbak vagyunk. 19 perc 56 másodperc. Az ELTE filmszakának egyik végzős diákja, Konkol Máté, diplomamunkájában 14 magyar filmből készített montázsban mutatta be az eseményeket egy szakmabeli fiatal szemével. Ebből a 14 filmből 3 beszélt hozzám, még 18 éves korom előtt, a kilencvenes évek elején, jóllehet, mindhárom film a nyolcvanas években készült. Éppen ezért, és még sok egyéb okból, én nem hiszek a generációs szakadékokban. Az első, Kósa Ferenc: A másik ember (1987); a második, Bereményi Géza: Eldorádó (1988); a harmadik, Gothár Péter: Megáll az idő (1982). Olyan filmek, amik ha történetesen regénynek íródnak, nem forgatókönyvnek, a 20. századi magyar irodalom alapművei közé tartoznának. Mindhárom filmből idézek, a feladat, hogy mindenki találja meg a maga részét, mikor és hol vonódott be, mikor lépett be a kontextusba, mikor kezdte érezni, érteni, miről is van szó. Kezdjük a segesvári kukoricással!
Bodor Johanna, kolozsvári születésű színésznő, A másik ember című filmben orvostanhallgatót játszik, 22-23 évesen, Varga Zoltánnak, filmbéli szeretőjének mondja a következőket:
„Petőfi sem filozofált, hanem szó nélkül elment a segesvári kukoricásba. Oda vitte a szívét, ahova kellett. Ahol a lándzsa volt. És enyhén szólva, furcsán hangzana, ha őt is baromnak neveznéd. Mert azért azt beláthatod, hogy valamivel könnyebb Bartókról bölcselkedni, mint megdögleni a szabadságért egy kukoricásban.” (Később a lányt sebesültek mentése közben éri a halálos lövés. Orrlövész végez vele, és a film végén a fiúval is, amikor keresi a helyet, ahonnan a kedvese a halálos lövést kapta.)
A feladat, hogy megkeressük az egész párbeszédet! Amikor ez a filmbéli jelenet és dialógus tizenévesen megérintett, nem sejthettem, hogy életem egyik fontos feladata Petőfi kukoricásába visz, Segesvárra, Segesvár mellé. Akkor még nem jártam Erdélyben, nemhogy ilyesmire gondolhattam volna.
A második film az Eldorádó. Ugyanaz a feladat. Keressük meg! A 19 perc 56 másodpercbe bevágott egyik jelenetében Sőth Sándort veszi felváltva alulról és felülről a kamera, Balkay Gézának válaszol:
„Tudja, hogy hányan halnak meg most, hogy magának le ne égjen a pofájáról a bőr, mert magyar!? Hah!? – Nem érdekel, csináljon másokból áldozati bárányt! Menjen ki az utcára, ott legyen hős! Menjen neki a tanknak máshol! (Vagyis, ne a mi házunknál alakítson ki lövőállást!) – Nem te fogsz meghalni, te szerencsétlen, mert te bebújhatsz az óvóhelyedre megint, aztán kibújhatsz megint, aztán pofázhatsz megint, hanem mi, mi fogunk meghalni, érted!? (Az ezt követő jelenetekben meg is hal a barátnőjével együtt ez a fiatal felkelő, orosz tankok lövik ki őket.)
Megáll az idő. Ebben a filmben Sőth Sándor játssza az egyik főszerepet, a hírhedt vagány Pierre-t, aki a film végén nyugatra szökik. A fő idősík a hatvanas évek eleje, amikor a fiúk kamaszok, és mintegy ráépül ’56-ra az összes következményével, mintha valóban megállt volna az idő. A feladat, hogy a jeleneteket idősíkok szerint összekapcsoljuk! Kezdjük a bevágott jelenettel! – Az anya szerepét játszó Kakassy Ágnes, aki kolozsvári születésű nagyváradi színésznő volt, nem akar nyugatra szökni, nem engedi akkor még gyerekkorú fiait apjukkal, Hetényi Pállal:
„(Apa) Elmennek! Mozgás! Te meg mit állsz itt? (Kiabál rá idősebb fiára.) – (Anya) Én nem megyek sehova innét! – (Apa) Azt mondta a sofőr csak 10 percet vár. (Anya) Te menj, ha akarsz! – (Apa) Hogy hogy akarok!? Kell!”
Utolsó feladat. Ez a kell, ez a kikerülhetetlen imperativus, hol hangzik még el? A tenni kell, a harcolni kell, a menni kell. A 19 perc 56 másodperc alatt, és azon túl? Keressünk rá példákat a bevágott jelenetekben, és a szívünkben!
https://fidelio.hu/vizual/igy-nezett-ki-1956-a-magyar-filmek-szerint-140245.html
