11:11:11:11

Az első világháborúban hősi halált halt katonák emléke előtti tiszteletadásról szóló híradásból megtudtuk, hogy 1942. november 10-én, a város Magyarországhoz való visszacsatolásának negyedik évfordulóján leplezték le Rimaszombatban az akkori Horthy Miklós téren - ma Főtér -  a 119 rimaszombati katona nevével jelzett első világháborús emlékművet. Története éppoly hányattatott, s szívbemarkoló, mint azoké, akikért megalkották.

Rimaszombatban, az egykori gömör-kishonti megyeszékhelyen az 1914-1918 közötti világháborúban hősi halált haltak emlékművének kérdése az 1938-as visszatérés után vált aktuálissá, s ez a szándék látszott megmutatkozni az Emlékmű Bizottság megalakításában is. Az újból megyei jogú város főterére Mátrai-Makovits Jenő (1896-1967), helyi festő- és szobrászművész készített vázlatterveket szülővárosa számára.

Gipsztervei közül, melyek ma a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténeti gyűjteményének részét képezik, végül a ma is álló fehér márványlapú, szerény díszemlék valósult meg. Az építkezés három éven át akadozott, a travertin-köveket ugyanis az akkor már Szlovákiához tartozó Iglóról, illetve Szepesváraljáról szállították az újonnan Magyarországhoz csatolt Rimaszombatba.

A római katolikus templom előtt felállított, díszpompával átadott emlékművön eredetileg a kormányzó tragikus légi szerencsétlenségben elhunyt fia, vitéz nagybányai Horthy István neve is szerepelt a tiszteletadás kifejezéseként, melyet 1945 után távolítottak el az emlékműről. Ugyancsak eltűnt a „HAZÁÉRT” felirat, valamint a kétoldalt, kardokat ábrázoló oszlopokon díszelgő örökmécseseknek is nyoma veszett.

Hetvenhét évvel később 2019.11.11-én 11 óra 11 perckor fellobbantak a megemlékezés mécseseinek lángjai az emlékmű előtt.  Az idei évben Csúsz Balázs köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kerényi Éva történész elevenítette fel a történelmi eseményeket, kiemelve 11-11-11-11 fontosságát, s üzenetét. A megemlékezést egy perces néma csenddel zártuk, így emlékezve azokra kik életüket adták a Hazának.