Az első két napon dr. Tánczos Vilmos egyetemi tanár (Kolozsvár-BBTE, Magyar Néprajz- és Antropológia Tanszék) adott egy átfogó képet a csángók történelméről, nyelvéről, vallásáról, identitásáról és a modernizáció kihívásairól. A hatékony oktatáshoz fontos, hogy a tanárok értsék és tudják, hogy milyen világban élnek a tanítványaik és azok szülei, milyen kultúrában nevelkedtek, illetve milyen folyamatok zajlottak az elmúlt száz évben Csángóföldön, és azok mit eredményeztek.
A harmadik nap Dr. Maróti Orsolya egyetemi adjunktus, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Magyar Nyelvi Képzésekért és Oktatásért Felelős Főosztálya főosztályvezető-helyettesének előadása következett: Anyanyelvünk tanítása származásnyelvként. Dr. Maróti Orsolya és Gordos Katalin bemutatta a tanmenetet és a magyar nyelv diaszpórában való tanításának használatát. A legtöbb csángóföldi diák nem anyanyelvként, hanem második nyelvként tanulja a magyart, és ezért a megfelelő módszerrel kell tanítani ezt nekik.
Az utolsó két nap Horváth Barbara, Horváth Liza és Boros Attila Botond: Mesék, képek, mozgás: természetes nyelvtanulás című műhelymunkája volt soron, akik az idegen nyelv tanításának módszerét mutatták be. Elméletük szerint nyelvtan tanítása nélkül, ösztönösen tanulhatóak a nyelvek, gondosan felépített meséken és történeteken keresztül.
A képzés, illetve a kapott módszertani anyagok nagyban hozzásegítik a tanítókat és hagyományőrzőket a január 13-tól kezdődött oktatás hatékonyabbá, színesebbé tételéhez.
