Igyekeztünk belelátni a Magyar Nemzeti Tanács munkájába és működésébe. Többek között a mi feladatunk volt előkészíteni a népszámláláshoz szükséges plakátokat és a felsőoktatásban tanuló fiatalok ösztöndíj pályázatában is segítettünk. Ezúton is köszönöm a munkatársak kedvességét és türelmét.
A helyi idegenvezetőnk segítségével sikerült közelebbről is felfedezni Szabadka látványosságait. A város utcáit járva a Zsinagóga, a Városháza és a Raichle-palota szecessziós épülete gyönyörködtetett a leginkább. A híres szabadkaiak közül pedig Kosztolányi Dezső, Bíró Károly és Csáth Géza személyéről hallottunk a legtöbbet.
A hétvégék sem teltek unalmasan. Lehetőségem volt részt venni a Vajdasági Magyar Folklórközpont által rendezett Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó tárlatának megnyitóján. Ugyanezen a napon ellátogattunk Moholra is, ahol a Csobolyó Művelődési Egyesület szervezésében részt vehettem a negyedik alkalommal megrendezett Vlasityné Zélity Klára Emléknapon, ahol szebbnél szebb énekcsokrokat hallhattam a kisebbek és a szépkorúak előadásában is.
Az Aranykapu Művelődési Egyesület által megrendezett Mesterségek a Tájházban rendezvényen mindenkinek lehetősége volt aktívan bekapcsolódni akár a kovács mesterségbe, a kenyér dagasztásba vagy a kézműves foglalkozásokba. Az ebédidőt a fiatalok népdaléneke és táncháza gazdagította. Ezután még sikerült megtekinteni az aracsi templom maradványait és a törökbecsei Szent István király templomban részt venni az ökumenikus istentiszteleten.
A második hét javarészt utazással telt, hiszen meglátogattuk az ösztöndíjasok „otthonát”. Ez azt jelenti, hogy végig jártuk azokat a településeket, ahol az ösztöndíjasok az elkövetkező kilenc hónapban fognak munkálkodni, név szerint Kisorosz, Maradék és Hertelendyfalva. Emellett felkerestük Zentát is, ahol a Magyar Művelődési Intézet munkatársai körbe vezettek bennünket és bemutatták az intézet széleskörű tevékenységeit. Végül ellátogattunk Versecre, a Petőfi Sándor Kultúregyesületbe, ahol megismerkedtünk az egyesület vezetőivel és tevékenységükkel.
Rengeteg információt, sok élményt kaptunk, lehetőségünk nyílt új emberek megismerésére, melegszívű kedves fogadtatásban volt részünk a két hét során. Hálával és köszönettel tartozunk ezért a tartalmas két hétért rengeteg embernek, de főleg Sutus Áronnak, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökének és Guci Mónikának a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség munkatársának. Végül szintén hálával tartozom a Dr. Rehák László Diákotthon lakóinak, akik a hétköznapi szabadkai élet mindennapjaiban a segítségemre voltak.
