Knézich Károly Nagygordonyán (Veliki Grđevac) született 1808. szeptember 6-án, horvát határőr családban. 1848-ban lépett át a honvédseregbe, ekkor már százados. Damjanich parancsnoksága alatt részt vett a délvidéki harcokban, 1849 márciusától a főseregnél a tavaszi hadjáratban dandárparancsnok ezredesi rangban. 1849 májusában tábornoki kinevezést kapott, ebbéli minőségében volt ott Buda visszafoglalásakor. A család tragédiája, hogy fivére a császári seregben harcolt a magyar honvédség ellen. A világosi fegyverletétel után kötél általi halálra ítélték. Halála előtt levelet írt, kivégzéskor legkevesebbet szólt, mindvégig imádkozott. Fényes katonai pályája sokak számára ismert, de kevés szó esik arról, milyen ember is volt Knézich Károly. „…nemcsak művelt, hanem szabad szellemű férfi is vala egyszersmind, kinek kebléből a polgári érzelmet, az emberi társadalomhoz való hő vonzalmát, annak daczára, hogy született katona volt, s kis korától fogva fegyverben növekedett föl, a harczi pálya nem vala képes kiirtani; s ki a népek szabadságát, a haza 1848-iki törvényes alkotmányát egyedüli üdvnek tekintvén, annak kivívásáért küzdeni, legszentebb feladatául tűzte ki magának. (...)” Derék katona, jó családapa és hívő keresztény ember volt nemzeti hősünk, aki előtt a Belovár-Bilogora megyei magyarok tisztelegtek 2023. március 18-án. A megemlékezésen és a kultúrműsoron, amelyet a Nagypiszanicai Magyarok Közössége rendezett részt vett Novák Ádám attasé a Zágrábi Magyar Nagykövetségtől, az Eszéki Főkonzulátusról dr. Császár Zoltán konzul, Marija Jungić – Belovár-Bilogora megye alispán asszonya, a DASZC Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai, a Somogyi Huszárok Hagyományőrző Egyesületének delegációja, a Vitézi Rend delegációja, Fredi Pali Nagypiszanica Polgármestere, Matijević Olivér a HMDK ügyvezető igazgatója, a megye nemzetiségi tanácsainak képviselői és a Daruvári Magyarok Közösségének tagjai. A megemlékezés a szülőfalujában, azaz Nagygordonya főtéren, a községháza előtt álló mellszobrának megkoszorúzásával kezdődött. A kaposvári diákok nevében a koszorút Knézich Károly leszármazottja helyezte el. A Piszanicai Magyar Otthonnál lévő emléktábla megkoszorúzása után a községházán a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium diákjainak emlékműsora idézte fel a március 15-i eseményeket. Ezután a Piszanicai Magyarok Közösségének gyermek és ifjúsági tánccsoportjai, zenekara és a Verőce-Drávamente Megyei Magyarok Közösségének énekkara, a Verőcei Gerlicék folklórműsorral örvendeztették meg a vendégeket, a Daruvári Magyarok Közösségének tagja, Renata Špoljar saját koreográfiájú mazsorett-számát mutatta be.
Hamvay Ödön: Az aradi tizenhárom (Bp., 1899).
Horváth Mária: Adalékok Kosztolányi Dezső zsengéihez. Filológiai Közlöny, XIV. évfolyam – 1968.1–2. szám
Népújság. 1959. február (10. évfolyam, 46. szám)
Köznevelés. 1998 (54. évfolyam, 30. szám)
