A rendezvényt köszöntő beszédével megnyitotta Tóth Tivadar, a Segesvári Gaudeamus Alapítvány igazgatója. Ezt a napot második éve ünnepli az alapítvány, melyre az idei évben is kulturális műsorral készült a szórványban élők számára.
A rendezvény díszvendége Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, Dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzul volt és Brassai Zsombor, a RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke.
Dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzul köszöntötte az egybegyűlteket. A konzul úr kihangsúlyozta a november elején elfogadott határozati javaslat elfogadásának fontosságát, melyet a FIDESZ-KDNP nyújtott be. Az Országgyűlés felhívta az intézmények, szervezetek figyelmét, és egyúttal kéri a polgárokat is, a nemzetünk szerves részét képező szórvány magyarság támogatására, s ezt a napot méltó módon ünnepeljék meg. Az ünneplés egyúttal felelősségvállalást is jelent, mivel a szórvány helyzete sorskérdésként van jelen. Ezért szűkebb és tágabb környezetben célszerű, szinte kötelező megemlékezni.
Dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzul kiemelte a közösségek életében a család döntő szerepét. Magyarország alaptörvénye is kimondja, hogy "együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeret". Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határainkon kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, a közösségi önkormányzatok létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. Ezen értékek megtestesülnek Magyarország kormányának mindennapi cselekedeteikben is. Így a magyar családok segítése, támogatása kiemelt cél, mely a Kárpát medencei magyarság számára is döntő fontosságú. Minden érdeklődő számára legyen elérhető a magyar állampolgárság kérelmezése, és legyen lehetősége a magyar állampolgároknak arra, hogy az egyre szélesedő állampolgári jogaikkal éljenek.
Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke beszédében elmondta, hogy "általában a szórványban szenvedélyesebben él bennünk a hazaszeretet, a nemzet iránti féltés és lelkesebben gondolunk felelősségünkre, szerepünkre, mint ahol többségben élnek a magyarok." Amikor szórványra gondol, egy metafóra és egy érték jut eszébe: várfalak, bástyák, hiszen a szórvány magyarság, és a szórvány magyarságot képviselő intézmények, szervezetek, egyházak, civilek a mi magyarságunknak a bástyái, várfalai. Ezért fontosnak tartja, hogy erősítve legyenek ezen intézmények, közösségek, melyek körbeveszik a nemzetet. Brassai Zsombor legfontosabb értékként kiemelte az anyanyelvet, hiszen önazonosságunk kifejezésének legfontosabb, legjelentősebb eszköze. Az anyanyelv nemzetünk szószéke, ahol megfogalmazódik a nemeztet éltető ige, amely erőt ad, amely jövőbe mutat, amely kapaszkodó, amely mankó, amely faltörő kos is, ha erre szükség van.
Az RMDSZ-nek sikerült elérnie idén, hogy a román képviselőház megszavazta, előző nap hatályba lépett, az államelnök kihirdettette, hogy ezentúl Romániában is - ahogy 2011. novemberétől Magyarországon - a november 13-a a magyar anyanyelv, a Magyar Nyelv Napja. "Amely olyan nap, ami nemcsak elismerést tükröz, hanem amelyhez ezentúl önkormányzati támogatást is rendelnek, hogy megszervezhető legyen mindenhol az ünnepség, ahol magyarok élnek. 25 év után sikerült ezt elérnie az erdélyi magyarságnak, amivel egy tekintély többletet rendelt az magyarságunknak, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi a társadalmi tekintélyünket, az államalkotó nemzeti mivoltunkat, és remélem ez egy erős lépés, melyet tovább vezetünk és elérjük azt is, hogy ott ahol elégséges magyar él, második hivatalos nyelv legyen a magyar. És bízom abban, hogy a következetes, kitartó küzdés meghozza a gyümölcsöt. Hiszek abban, hogy eljön az idő, hogy a magyar nyelv is hivatalos nyelv legyen a román nyelv mellett. Mert csak a magyar anyanyelvvel juthatunk el a szellem művelésének magas fokára, mert aki nem bírja a magyar anyanyelvet teljes szépségében, mélységében, aki nem ismeri a magyar anyanyelv sokszínűségét, aki nem ismeri a szinonimákat, aki nem tudja használni választékosan nyelvét, ez szegényebb magyar. Ennek az anyanyelvnek az őre az iskola, az oktatási hálózat." Brassai Zsombor kihangsúlyozta a magyar nyelvű iskolák fontosságát, mind a szórványban, mind a tömbben élők számára is. Létezik a nagyvárosi szórvány is, ezért elengedhetetlen, a tömbben élők számára is, hogy vigyázzunk a magyarokra.
Ezen a rendezvényen hirdettük ki az "Ahogyan én látom magyarságunkat..." című fotópályázat eredményét is, melyen a szakmai zsűri: Fodor Levente, fotóművész, rajztanár, Dudás László, film és fotóművész és Fodor Gyöngyi, a Mircea Eliade Főgimnázium magyar tagozatának igazgatónője. A pályázatra 2 kategóriában lehetett nevezni, diákok és felnőttek számára egyaránt. Olyan pályamunkákat vártunk, amik Segesvár és környékbeli településeinek magyar vonatkozású helyeit, épületeit, hangulatait ábrázolja. A díjazott képeket kiállítottuk és a rendezvény helyszínén volt megtekinthető. A díjazottak a marosvásárhelyi Lector Kiadó könyveivel gazdagodtak. A beküldött fotóanyagot a helyszínen vetített rövid filmen láthatta a közönség.
A rendezvényen felléptek a Mircea Eliade Líceum magyar tagozatának diákjai: Fülöp Emese Andreea, Kerekes Kinga, Szabó Helga, Kristofoletti Klára, akik a magyar népdallal és szép előadásukkal tették színvonalassá rendezvényünket. Máthé Loránd Reményik Sándor versét adta elő, aki szintén rendszeres fellépője a segesvári rendezvényeknek. Az ünnepség a Kikerics Néptáncegyüttes táncával ért végét, mely végül vastapssal zárult.
A rendezvény műsorvezetője: Nagy Judit tanítónő volt.
A Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként én is felléptem az A csitári hegyek alatt című népdallal, Johann Strauss Kék Duna Keringőjével és Lehár Ferenc Messze a nagy erdő operett dalával.
