Kisoroszi érkezésem után 2022. október 5-én megbeszélésre érkeztem a férjemmel együtt az Észak-Bánsági Tordára. Dobai János polgármester nagyon kedvesen fogadott bennünket, igazán baráti hangvételű beszélgetést folytattunk arról, hogy miképpen tudnám segíteni az itt élő egyesületeket, hogyan tudok bekapcsolódni a helyiek kulturális életébe. Elmondtuk, hogy mi kézművesek vagyunk, én keramikus és etnográfus, a férjem szintén keramikus, kályhás, és fafaragó népi iparművész. A polgármester úr megemlítette, hogy van egy számukra nagyon fontos kopjafa a falu közepén, amelyet 2010-ben ünnepélyes keretek között, egész napos rendezvénnyel avattak fel március 15-én, és a Duna Televízió innen közvetítette ünnepi műsorát. A másik nagyon fontos javításra váró műemlékük a templom előtt álló fából készült kereszt, amelynek az egyik szára teljesen elkorhadt. A kopjafa végig volt repedve az írott oldalán, és az esővíz, a téli fagy tovább rongálta. Szerették volna tudni, hogy miként lehet megjavítani. A férjem felajánlotta, hogy megjavítja és befesti a kopjafát. Néhány nap múlva nagyon szép idő volt, elmentünk Tordára, és egy helyi segítséggel a férjem szakszerűen betömte a repedést, beragasztotta, majd a betűknek a faragását is korrigálta. A végén lefestettük a kopjafát. A keresztet lerajzolta, beméretezte, és itthon kifűrészelte, majd Kisoroszon kifaragta. A helyszínen levágták a kereszt elkorhadt szárát, és helyébe illesztették az újat. Gondosan kellett az illesztést végezni, hogy a minta ne sérüljön, és összedolgozni, hogy ne látszódjon az illesztés. A végén ezt is lefestettük. A helyiek nagyon örültek, hogy megújult a kopjafájuk és a keresztjük, mi pedig azért, mert segíthettünk.
