A rendezvény célja, hogy az idelátogató vendégek megismerkedjenek a turáni népek gasztronómiájával és kultúrájával. A számos kóstoló mellett további kísérőprogramok várták a jelenlévőket.
Maga a „Turán” kifejezés a közép-ázsiai sztyeppék vidékének megnevezésére szolgál. A „turáni népek’’ kifejezés alatt az Ázsiában és Európa egyes részein élő népcsoportokat értjük, akik kutatásokkal is alátámasztva rokonságban állnak egymással. Nekünk, magyaroknak is egészen Ázsiáig nyúlnak vissza a gyökereink, így büszkén mondhatjuk, hogy testvérnépeink a törökök, a kazahok, a tatárok és sok más nemzet is.
A gömörpéterfalai eseményre érkeztek főzők a Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből és Magyarországról. A nemzetiségek között fellelhető volt a kazah, a török, a mongol és a japán.
A felvidéki főzők sorát erősítette a Jesztei Menyecskék főzőcsapata, akik a környékbeli rendezvények rendszeres résztvevői.
Náluk házi tyúkhúsleves, szilvás gombóc és begyerő készült. A Nagyfödémesi Íjászok sátránál gombás nyúlpaprikás volt a kínálat kapros túróscsuszával. A Nagyfödémesi Íjászok Pokolkonyhájának részlegén vándor hagymáshúst lehetett kóstolni.
A délvidéki pavilonban Link Lajos, a Magyar-Turán Alapítvány délvidéki területi képviselője és családja főzött. Roston sült báránycomb, nyárson sült bárány, burek, csevap, török kávé és balkáni édességek sorakoztak az asztalon.
A török megszállás idején a délvidéki területeken is eltanultak ezt-azt a magyarok, így a török kávé, a baklava, a tulumba és a bajadéra is délvidéki módon készültek.
A székely sátornál tört fuszulykát lehetett kóstolni savanyú káposztával, a mongolnál birkacsontlevest és birkás pusztakaját.
A törökök jurtájában kebab készült csirke- és marhahúsból. Mellé ayrant is lehetett vásárolni, ami egy hagyományos török joghurtital.
A japánok részlegén curry és maki sushi szerepelt a kínálatban.
A kazahoknál lóhúst lehetett kóstolni különböző falatkák formájában. Kuurdak (sült hús), baurszaki (zsírban sült vajas tészta) és samsa (marhahússal töltött batyu) is készült, továbbá szárított gyümölcsöket is lehetett enni.
A Dunántúlról a kiscsőszi Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola tagjai velővel gazdagított bivalylevessel és házi füstölt árukkal várták az érdeklődőket.
A Daliás sátornál a magyarországi Király Valéria, a Karabaksa Szellemi Út tagja áldós levest főzött, amiben minden földi jó megtalálható volt.
Az ételeken kívül kézművesek portékái közül is lehetett válogatni.
A felvidéki Vitalyos Méhészet mézborokat, ízesített mézeket, kozmetikumokat kínált.
Malina Aletta Rita Ózdról – Tündér Tulipán néven – népi motívumokkal, valamint mandalamintákkal festett ékszereit és használati tárgyait hozta el magával.
Kazincbarcikáról Horvath Zoltán keramikus gömöri kézműves edényeit árulta.
Délutánra elkészültek az ételek és Kopecsni Gábor, a rendezvény házigazdája és főszervezője hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt.
A kísérőprogramok között szerepelt az íjászat, melynél a Felföldi Dalia Iskola tagjai segédkeztek és bárki kipróbálhatta az íjat. Délelőtt két fajtiszta kuvaszt lehetett megtekinteni és megsimogatni. A Jurtakocsma reggeltől nyitva tartott, ahol gömöri sörrel és további italokkal lehetett felfrissülni a meleg májusi szombaton.
A Magyar Közösségi Ház udvarán tavaly óta áll egy állandó, téliesített jurta, amelyben az „Íjászat a Kárpát-medencében’’ című kiállítás volt megtekinthető a Tradicionális Harcművészeti Íjászat Integrált Oktatási Kulturális Műhely Alapítvány jóvoltából.
A jurtában Takács Máté mutatta be a tárlatot Zagyi Csenge segítségével.
Délután a helyi Péterfali Asszonykórus előadásában felcsendült a Ghymes zenekar két dala, valamint A legnagyobb érték (Örökségem a magyar nyelv) című dal, a Péterfali Asszonykórus közreműködésével.
Sor került egy vándorbölcső és babanapló-átadóra is.
Pósa Homoly Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért Rimaszombati Területi Irodájának vezetője tájékoztatást tartott a Köldökzsinór programról, amelyen belül két támogatást igényelhetnek a magyar családok.
Átadta a Rákóczi Szövetség Első könyvem-babanaplóját, majd Mudi Róbert, a berzétei lelkipásztor kért áldást a gyermekre, majd minden jelenlévőre is.
Az új tulajdonosok a Foglár család Feledről, akiknek második gyermekét, Foglár Gábor Nimródot fogja ringatni a kézzel festett, népi motívumokkal ellátott bölcső.
Mudi Róbert lelkipásztor az átadón a 133. zsoltárból idézett, majd hozzáfűzte magyarázatát: „Ímé, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egységben vannak!” – Sokan ismétlik ezt a zsoltárt, de nagyon kevesen mondják el a zsoltárnak a végét, ami így fejeződik be: „Csak oda küld áldást az Úr!” – Értitek? Szép, amikor egységben vannak az emberek, de csak oda jön az áldás, ahol egység van. Én ma ezt az egységet látom Gömörpéterfalán, amikor iszom a délvidéki kávét, s eszem a bivalyból készült finomságokat. Úgy érezzük, hogy már évek óta ismerjük egymást. Ez az egység, mert van fölöttem egy Isten.’’
Mag Fodor Enikő, aki a Magyar Szövetség európai parlamenti választási listáján szerepel képviselőjelöltként, szintén szólt néhány szót a megjelentekhez. Elmondta, hogy céljai között szerepel továbbra is az ilyen és hasonló rendezvények támogatása. Hangsúlyozta a választások közelgő időpontját és azon belül annak fontosságát, hogy minél többen menjenek el szavazni.
Az ízelítőt nemcsak az ázsiai és Kárpát-medencei konyhából szolgáltatták a szervezők, hanem a népi sportokból is.
„Népi sportok a hagyomány útján’’ címmel tartott előadást és harci bemutatót Kopecsni Gábor tanítványaival, a Felföldi Dalia Iskola tagjaival.
Kopecsni Gábor egy évtizede kutatja a népi harci testkultúrát. Erre és az írásos forrásokra építette az iskola tananyagát is. Az iskolának hét tudásterülete van: szablya, íj, fokos, bot, karikás ostor, hajítófegyverek és a népi birkózások.
A bemutatón főleg a gyerekeken volt a hangsúly, akik hetente edzenek az almágyi alapiskola tornatermében Gábor vezetésével. A gyerekeknél még teljesen másképp működik a tanítás, mint a nagyobbaknál. Például a pusztakezes birkózás helyett a „kakasozás” nevezetű népi játékot, a szablyavívás helyett pedig a „kendős játékot” ismertették a nézőknek. Számukra ezek képezik az alapokat, melyeket később kamatoztatni tudnak.
Ezenkívül megcserdültek a karikás ostorok, valamint a huszár hatvágást is láthatta a nézőközönség. A rögtönzött harci botolóba, a dinamikus íjászatba, a botbirkózásba és pusztakezes birkózásba az iskola régebbi tagjai nyújtottak betekintést.
Később lehetőségük volt minden fegyvert kipróbálni a bátor jelentkezőknek.
Ezután zenés programokkal folytatódott a délután.
Fellépett a mongol származású Qingele, aki mongol népzenét játszott dombrán Magyar Zoltán gitárkíséretében. Az előadást színesebbé tette Qingele torokéneklése, amikor egyszerre több hangot szólaltatott meg. Ez a stílus Észak-Ázsiába vezethető vissza és igen nagy népszerűségnek örvend.
Aibar Tangatov, a Magyar–Turán Alapítvány tagja kazah népzenéket adott elő szintén dombrán.
Rögtönzött előadással léptek fel a kiscsőszi Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola fiataljai széki muzsikával és somogyi pásztorénekkel.
A Tatros Együttes Budapestről érkezett moldvai népzenékkel. A koncertjüket egy táncházzal zárták, amibe örömmel kapcsolódott be a közönség.
A Desztán zenekar anatóliai és magyar népzenével készült a hallgatóságnak Diyar Van Derik vezetésével.
Az eseménydús napot a Felvidéki Kárpátia tribute zenekar zárta, akik az ismert Kárpátia zenekar dalait játsszák.
A Turán Ízei és Népi Sportok Napja tulajdonképpen a magyarországi Kurultajnak, a Magyar Törzsi Gyűlésnek a felvidéki hívogató rendezvényeként valósult meg.
A Kurultaj a hun és türk tudatú népek nagy találkozója Bugacon, melynek főszervezője a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány.
Idén augusztus 9-11. között várják az ősi magyarság és turáni rokonnépeink hagyományai és kultúrája iránt érdeklődőket.
Mindezt megelőzi a IV. Délvidéki Ősök Napja (Kurultaj hívogató), mely június 15-16. között kerül megrendezésre Bajsán, ahol szintén képviseli magát a Felföldi Dalia Iskola.
További információk: https://kurultaj.hu/kurultaj/
A beszámoló Chován Lilla, a felvidek.ma újságírójának közös együttműködésével jött létre.
