Se kép, se hang

Dósa Zoltán egyetemi előadótanár és pszichológus, író és családapa, majd negyven éve rocker, és mindenből viccet csinál. Szerinte az élet abszurd – ezt bizonyítják vicces sírversei is, de egyetemi oktatóként neki teljesen természetes beülni egy lakótelepi kocsmába sörözni vagy elmenni a Hobo 80 koncertre. Mindennapjai azonban az iskoláról és a tanításról szólnak. Eredetileg régész szeretett volna lenni, de édesanyja nyomdokain haladva tanítóképzőt végzett.

„Otthagytam a tanítói munkát, és elmentem Kolozsvárra egyetemre, ahol már végig jó tanuló voltam, ösztöndíjam volt, és végre azt tanultam, ami érdekelt. 1996-ban végeztem, versenyvizsgáztam, és egyből bejutottam a tanítóképzőbe – ez céltudatos választás volt, vissza akartam kerülni az iskolába.”  (Dósa)

Zoltán iskolapszichológusként is tevékenykedett, diákok jártak hozzá tanulási nehézségeikkel, a serdülőkorhoz kapcsolódó gondjaikkal, illetve olyan problémákkal, mint a diszgráfia, a diszlexia, a diszkalkulia, az ADHD, valamint a nagyobbak számára önismereti kört is létesített. Akkoriban rengeteg lehetőség jött, ami a továbbtanulást illeti, és mivel a legjobban a kognitív pszichológia érdekelte, ezt a a Debreceni Egyetemen tanulmányozta, ott is szerezte meg a doktori címét a kétezres évek elején. Jelenleg egyetemi előadótanár, a Babes-Bolyai Tudományegytem székelyudvarhelyi tagozatának igazgatója.

 „ Az ember nagyon sokszor belekerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja, a mérleg nyelve merre billen – így választottam én a felsőfokú oktatást, és elköteleztem magam az egyetemi pálya mellett. Ma már inkább vallom magam egyetemi előadótanárnak, mint pszichológusnak.” (Dósa)

Kiállításmegnyitó és könyvbemutató a segesvári Gaudeamus Házban

A szerző,Sírversek. Katasztrófaköltészet című, első alkalommal kilenc éve megjelent kötetét mutatta be a segesvári közönségnek egy rendhagyó kiállítás keretében, ahol gyermekkori barátja, Birton László illusztrációit tekinthettük meg. A mintegy 30 jelképes sírkőre, melyek hungarocell és glettanyag felhasználásával készültek, természetesen Dósa sírversei kerültek.

„Mivel az elmúlás semmit és senkit nem kímél, születtek versek csapzott és elfajzott gondolatoknak, kiszuperált tárgyaknak, temettem tücsköt-bogarat, de való igaz, hogy a legtöbb emberekről szól. A mintegy háromszázötven versem több mint fele szakikat temet, az én fejemben, sajnos, minden mesterség kihalóban van.” ( Dósa)

Első verse a

Négylevelű lóhere sírverse

A három + egy volt a többletem,

Irigyelt, ki élt az egy híján,

S e negyedik lett a végzetem,

Száradok most egy öreg Biblián.  

Sírvers egy mókusnak

Loholtam. Nem tudtam megélni kevésből.

Szédülten kiestem egy mókuskerékből.

Egy szerfogyasztó sírjára

Port ettem, por lettem.

A kiállítás 2025. április közepéig látható a segesvári Gaudeamus Ház előadótermében.