Farsangi bál Fogarason
Ahogy elidőztem az idei évi Fogarasi Farsangi bál beharangozó plakátjának mottóján, eszembe jutott egy emlékkép. Emlékszem milyen volt, amikor gyermekként mindegy volt számunkra, hogy vonatnak, méhecskének vagy sárgarigónak öltöztünk. Valami azonban fontos lehetett: jelmezünkkel eljátszhattunk a gondolattal, milyen lenne egy napra valamilyen szupererővel rendelkezni.
A farsangi bálok szervezésének nagy hagyománya van Fogarason. Immáron 30. alkalommal került megrendezésre az esemény, amelynek színvonalas szervezését a Fogarasi Református Egyházközség gyülekezetének összefogása példázta. A több hetes előkészület gyümölcse egy fergeteges hangulatú bál lett.
A bál résztvevőit Ambrus Mózes református lelkész, és Török István főszervezők köszöntötték. Ezt követte a gyermekek és családok jelmezes felvonulása a brassói Party Sound Band zenei aláfestésével kísérve. A zenekar az egész este folyamán szolgáltatta a talpalávalót.
A maszkarák díjazásánál mindenkit egyénileg értékelt a zsűri: a legcsillagosabbtól a legbátrabb jelmezig. Az est folyamán értékes értékes tombolatárgyakat nyerhettek a résztvevők, többek között a Bornemissza Anna Nőszövetség által összeállított makraméajándékokat elnyerve.
Az est egyik fénypontja számomra az volt, amikor a bál végén elénekeltük a Székely himnuszt.
