Az archaikus stílusban előadott művek s köztük a tekerőlanttal kísért énekek különösen is illettek az este hangulatához és mélyen megérintették a közönséget.
Balogh Margit történész huszonöt éve foglalkozik Mindszenty József bíboros, hercegprímás személyével és munkásságával, 2002-ben az Elektra Kiadóház Élet-Kép Sorozatában már megjelent egy 360 oldalas Mindszenty-könyve. Az elmúlt tizenöt évben végzett aprólékos, minden részletre kiterjedő kutatásának eredményeképpen most megszületett a monumentális, kétkötetes, Mindszenty József (1892–1975) című monográfia. A mű a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (MTA BTK) gondozásában jelent meg.
A kiadó ajánlása szerint a két kötet 1570 oldala Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímásának teljes életútját feltárja születésétől (1892) a haláláig (1975). A kézirat több mint félszáz, 36 hazai és 20 külföldi levéltárból, irattárból és könyvtárból összeggyűjtött anyag alapján készült el. A háttérösszefüggések rekonstruálásához, a történések korabeli megvilágításához különösen izgalmas szempontokat rejtenek az egyes országok követeinek diplomáciai jelentései, amelyeket a szerző szintén feldolgozott. Mindszenty József személyes életútja összefonódott nemzeti történelmünk számos sorsfordulójával, így Balogh Margit a pályaképet a köztörténeti események sodrába helyezte. A kötet mondanivalóját több mint kilencszáz, többségében színes fénykép, dokumentum és tárgyfotó illusztrálja, illetve teljesíti ki. Ilyen volumenű történeti munka most készült először a tragikus sorsú főpapról, akinek tisztelete az utóbbi évtizedben különösen felerősödött.
Az érdeklődők igen nagy száma előtt megtartott, vetítettképes és meglehetősen érdekfeszítő előadáson Balogh Margit leszögezte: Mindszenty Józsefre nekünk, utókornak, függetlenül attól, hogy milyen vallásúak vagyunk vagy egyáltalán vallásosak vagyunk-e, úgy kell tekintenünk, mint nemzeti történelmünk kiváló, jeles személyiségére, aki a történelmi örökségünk része. „Meg kell tanulnunk az ő gondolatait” – mondta a történész. Hozzátette: „Tény, hogy ma még kicsit megosztó a személyisége, de hiszem, hogy idővel valamilyen konszenzus ki fog alakulni a nézetrendszeréről, a magatartásáról. Ezzel a munkával igyekeztem hozzájárulni ahhoz, hogy ez a konszenzus megteremtődjön.”
Varga János, a Pázmáneum rektora és a rendezvény házigazdája pedig zárszavában szintén azt hangsúlyozta, hogy függetlenül bizonyos pontatlanságoktól, bizonytalanságoktól, túlzásoktól és szélsőségektől, olyan jellemvonásoktól, amelyeken lehet vitatkozni, Mindszenty hercegprímás hős volt. „Az a nyolcvanhárom év, amit az élete átívelt, az összes nemzeti tragédiánkat magán viselte. Ez az élet hűséget, kitartást és olyan értékeket hordozott, amelyeknek bennünk, az utókorban le kell tisztulniuk” – fogalmazott Varga János.
Balogh Margit monográfiájának és a Pázmáneum rendezvényének éppen ez a legfőbb üzenete: hogy Mindszenty József a huszadik század és a magyar történelem kiemelkedő alakja, akinek a kitartásából mindannyian tanulhatunk.
(Fotók: Miklós Tünde)
