Gerény Ungvártól keletre, a város határától alig 1 kilométernyire fekszik, közigazgatásilag Ungvárhoz tartozik. Gerény nevével (Gheren formában) először az 1332-1337 között összeállított pápai tizedjegyzékben találkozunk. A név valószínűleg a görény állatnévre vezethető vissza.
Három olyan rotunda van a középkori Magyarországon, amelynek belső tere hat szegmensre van osztva és ebben rokonságot mutat a kaukázusi örmény templomokkal. Kiszombor, Karcsa és Gerény rotundája ilyen.
A kárpátaljai középkori templomok egyik kiemelkedő példánya a gerényi rotunda.
A templom középső tere hatszögletes, felül tamburos kupolában folytatódik. A központi térhez eredetileg hat boltozott, félköríves fülke csatlakozik, amelyek közül a keleti nagyobb a többinél. A délnyugati oldalon álló félköríves fülke külső falán befalazott kapuzat maradványa látható, valószínűleg régen itt volt a templom főbejárata. A kapuzat félköríves záródású.
A rotunda külső átmérője 8,5 méter, homlokzatát mintás párkány díszíti. Ablakai közül eredeti formájában csak a középső résablak maradt meg, déli ablakait átalakították. A tambur hat egyforma nagyságú ablaka azonban eredeti formájában maradt fenn.
Maga a körtemplom téglából épült. A XV. században nyugat felől téglalap alaprajzú hosszúkás helyiséget, észak felől sekrestyét építettek hozzá. Hogy kialakíthassák diadalívét, nyugati fülkéjét áttörték. A hajó mennyezete sík felületű, nyílásait lesarkított kőkeretek díszítik. A déli bejárat keretét íves konzol gazdagítja. A templom nyugati kapuja, akárcsak a nemrég feltárt, majd befalazott északi kapu, gótikus, csúcsíves.
A templomhajó nyeregtetővel fedett nyugati végén barokk stílusú huszártorony áll.
A gerényi templomot páratlan művészi értékű freskók díszítik, melyeket 1360 körül festettek, mégpedig egységes ikonográfiai rendszer szerint. A freskókat Drugeth György Ung-megyei főispán, országbíró megrendelésére festették, valószínűleg itáliai iskolázottsággal rendelkező művészek. Drugeth György ugyanis 1354-ben Olaszországban járt, ott ismerkedett meg az itáliai festőműhelyek tevékenységével.
A keleti és az északkeleti apszis félkupolájában fennmaradt freskó az Urat és a Trónoló Máriát ábrázolja, alatta három keleti fülke oldalfalain két sávban Krisztus életének legfontosabb eseményei láthatók: Angyali üdvözlet, Jézus születése, Királyok imádása, Betlehemi gyermekek meggyilkolása, Menekülés Egyiptomba, a kis Jézus Simeon karjaiban, Utolsó vacsora, Olajfák hegye, Péter és Kajafás, Krisztus Pilátus előtt, Krisztus megostorozása, Kálvária, Jézus feltámadása, Mária megkoronázása, Krisztus Márta házában.
A két nyugati fülkében négy szent György, Katalin, Erzsébet és Ilona, valamint két püspök képe kapott helyet.
A templomhajóban a diadalív baloldalán keretelt falképekben az Angyali üdvözlet és a Köpenyes Madonna, jobboldalán a Kálvária látható. A főapszisban Krisztus az Élet könyvével. Ezek a képek valószínűleg a XV. század második felében készültek.
A gerényi görög katolikus templom valamennyi freskója, képe az alakok rendkívül plasztikus megmintázásával, szerkezetük tisztaságával tűnik ki. Nem véletlen, hogy a Magyar Műemlékvédelmi Bizottság korán felismerte a gerényi templom, különösen freskóinak művészettörténeti jelentőségét, értékét és Sztehlo Ottó műtörténészt bízta meg azok restaurálásával. Egyidejűleg helyreállították a körtemplom eredeti tetőszerkezetét is.
Huszka József neves magyar néprajzi és művészettörténeti kutató felmérte és 1:10 léptékben lemásolta a freskókat.
Titulusa: Istenszülő Szűz Mária oltalma templom.
Szöveg forrása: Karpatinfo.net
