Idén lenne kilencvenöt éves Magyarország legnevesebb rózsanemesítője, a szászrégeni Márk Gergely
Márk Gergely 1923. október 27-én született a Szászrégenhez tartozó Magyarrégenben. 1937-től Marosvásárhelyen tanult kertészetet, de tanulmányait a háború miatt meg kellett szakítania. Dániában angol hadifogságba esett, ahonnan megszökött, s kalandos úton jutott el Budapestig. 1946-tól az Agártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karára járt. Hogy megélhetéséről gondoskodhasson, a tanulás mellett vagont rakodott. Két műszakban is dolgozott délután háromtól másnap reggel hétig, hogy délelőttönként mehessen az előadásokra. 1950-ben végzett az egyetemen, és még ebben az évben az akkor induló Kertészeti Kutatóintézetben helyezkedett el a Dísznövény osztályon. Domokos János professzor irányítása alatt sajátította el a szakma legfontosabb tudnivalóit. Összegyűjtötte a Magyarországon található rózsafajtákat, tulajdonságaikat rendszerezte és fenológiai értékmérőt dolgozott ki. Az első rózsakiállítás szervezője volt 1959-ben, melyet a Györgyháza nevű épületrészben rendeztek be. Az úttörő kezdeményezés megvalósításában barátai segítették: Forrai Gábor, az Operaház díszlettervezője és Somogyi József szobrászművész. Már az első kiállításnak is nagy sikere volt, négy-ötezer látogatóval, a későbbi években 30-40 ezer ember is megfordult a kiállításokon.
A gyűjteményt külföldről vásárolt fajtákkal is gyarapította, hogy Budatétényben létrehozza a nagy magyar rózsagyűjteményt – az első Rozáriumot, mely fénykorában elérte a 2740 fajtát, hat hektáros területen. A Rozárium megnyitására 1963 májusában került sor. A gyűjtemény kb. 2700 fajtát mutatott be. „Budatétény” nevű saját nemesítésű rózsája Hamburgban aranyérmet nyert az 1963-as Nemzetközi Kertépítészeti Kiállításon (IGA). Több mint 600 fajtát törzskönyvezett, nyugdíjba vonulásáig 125 fajtát állított elő, amelyek közül 22 részesült állami elismerésben. Nyugdíjazása után 463 fajtát nemesített, és ebből 164 kapott állami elismerést. Fajtáit a Trianonban elszakított és a jelenlegi Magyarország városairól, földrajzi helyekről, történelmi személyiségekről, a magyar szentekről és híres emberekről nevezte el. Törökbálinti birtokán létrehozta a „Magyar Rózsák Kertjét”, amely nemesítői munkájának színtere és bemutatója. Fajtái közül kiemelkedik az „Árpád-házi Szent Erzsébet emléke” nevű futó rózsája, mely Rómában 2000-ben aranyérmes lett. Ennek töveit minden évben ajándékul adta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 1999-ben alapított Szent Erzsébet Rózsája-díj kitüntetettjének.
Négy könyvet és számos szakcikket írt, melyek több nyelven is megjelentek. Első könyve, a Rózsa 1959-ben került az olvasók kezébe. Ezt követte a Kis Rózsakönyv, majd a Rózsák zsebkönyve. Utolsó könyve 2004-ben került kiadásra Magyar rózsák könyve címmel.
Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték, 1999-ben kapta meg a Magyar Köztársaság Arany érdemkeresztjét, 2002-ben az Arany János Közalapítvány a Tudományért Darány Ignác szakkuratóriumi díját vehette át. Életéről 2011-ben Mohi Sándor forgatott dokumentumfilmet A Rózsaember: Márk Gergely címmel.
2012. november 28-án hajtotta fejét örök nyugalomra.
A fotók közlésének engedélyezéséért Godzsák Zoltánné szegedi rózsanemesítőnek tartozom hálával.
