Jelenlegi hely

Helyszíni szemle Hunyadinál

Vasárnapi séta Vajdahunyad várában

/ Demcsik Norbert /
demcsik.norbert képe
Lassan végéhez közeledik a nagysikerű Hunyadi-sorozat, amelynek nyitójelenete, s később is számtalan képkockája a vajdahunyadi várba röpíti a nézőket. A látszat viszont csal: a filmsorozatot ugyanis nem az eredeti helyszínen vették fel, "csupán" egy erre a célra épített díszlet-komplexumban. Kíváncsiságunk éppen ezért hatványozott volt a helyszínre érkezvén.
Vajdahunyad vára és az előtte lévő parkIdegenvezető munka közbenHunyadit ábrázoló ólomüveg egy kápolnábanCímerek

Ott aztán nemcsak az időjárás volt hozzánk kegyes, de szerencsénk volt idegenvezetőnkkel, Kófity Magdával is (aki egyébként a helyi nyugdíjas klub és a kórus vezetője is egyben). Gyakorlott szakemberként már a várhoz is a legszebb útvonalat választotta, majd annak közelébe érve, a nem mindennapi látványt az alábbi Mikszáth-idézettel tárta elénk:

"Ha Hunyadi János nem tett volna semmit, csak azt, hogy ő nevelte Mátyás királyt, már azért is híres lenne. Vagy ha nem csinált volna egyebet, mint hogy ő építette fel Vajdahunyadot, már abból is ráismernénk, hogy nagy embernek kellett lennie, aki koránál magasabban szárnyalt. (...) Minden csodálatos, ami az ő keze nyomát viseli. Még ez a vár is, mely a Zalasd vize feletti sziklán kevélyen hirdeti a középkor fényét, művészetét és ízlését. (...) Ezek a karcsú tornyok, e remekei a csúcsíves építészetnek, ezek a szép cirádás erkélyek, e klasszikus kidudorodások, ezek a Hunyadi Jánoséi!"

Mindezt tetézte egy rövid, ámde annál frappánsabb Mikszáth-mondattal:

"Ha Visegrád a királyok vára, akkor Vajdahunyad a várak királya!"

És ha azt gondoltuk volna, hogy ezek után csak úgy besétálunk a várba, következett még egy irodalmi adalék, meglepetés, ami nekünk, petőfiseknek különösen szívhez szólt. Programunk névadójától a Vajdahunyadon című verset szavalta el. Hogy közben megkondultak a harangok, már szinte természetesnek tűnt! (A szavalatról készült videót keressék a Petőfi Sándor Program - Kőrösi Csoma Sándor Program FB-oldalán!)

A várba lépve, annak, aki csak a filmet látta, a belső udvar, ahol megannyi filmjelenet játszódik, elsőre kicsinek tűnhet (ennyit csal a kamera), viszont az egész vár sokkal grandiózusabbnak, Buzogány-tornyából letekintve például szédítően magasnak tetszik.

A történelem folyamán fokozatosan épülő-bővülő vár jelenleg is felújítás alatt áll, így minden terme sajnos nincs nyitva az érdeklődők előtt, de a csukott ajtókat Magdi néni maga tárta szélesre egyrészt azzal, hogy elmesélte, mi van odabent, másrészt azzal, hogy felhívta a figyelmünket olyan részletekre, amelyek alig észrevehetőek, mégis fontosak. Ilyen volt például a címereken látható székely nap-hold szimbólum, ami török-veszély esetén mindig a bal oldalon, veszély elmúltával pedig a jobb oldalon látható.

Igazi patriótaként, idegenvezetőnk, ha kellett, kiigazította a "hivatalos" hibákat, vagy felhívta a figyelmet arra is – sorozat-nézők figyelem! –, hogy a Nagy Hunyadi egy másik kapun át lovagolt be a várba. Érzékeltetve, hogy kinek is az egykori otthonában járunk, utalt arra, hogy miközben Hunyadi János az apjától örökölt erődöt impozáns lovagvárrá építtette, Ő maga egyidejűleg a középkori Európa leggazdagabb hűbérurává vált. Megmutatta, hogy az utólag lemeszelt falak alatt eredetileg mit kéne látni, és hogy a különféle felújításoknak áldozatul esve, hol van hűlt helye egy-egy toronynak, bástyának.

Természetesen kinéztünk az ablakon, ahonnét Szilágyi Erzsébet levelét postázta, láttuk a hírhedt kutat, amit 3 török fogoly 15 évig ásott, emellett a Medve-árkot, a földszinti Lovagtermet, az emeleti Országház-termet, ahonnét Hunyadi János az országát kormányozta, és a Mátyás-loggiát, amely az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben.

A később Bethlen által át- és hozzáépített részeket, a középkori Magyar Királyság idejéből fennmaradt egyetlen kandallót, amely a Kapisztrán-toronyban található, és a Nebojsza-tornyot, ami végső menedékül szolgált (volna) egy végzetes támadás esetén. Ezt akár az épp velünk egyidőben arra járó szlovák turistacsoport is magáénak érezhette, bár eredetileg az a szerbekhez köthető, de hallottuk, hogy Zólyom és Trencsén esetében már büszkén emlegették e két egykori felvidéki várost, a vár egyes helyszínei és építtetője (Zólyomi Dávidné, illetve Trencsén-bástya) kapcsán.

Egy biztos: képzeletünkben egyszerre kinyílt a tér és az idő, kitágultak az ország határai és megjelent az egykori Magyarország, amelyben jól megfért Trencsén, Buda, Székelyföld; Mátyás révén pedig még Kolozsvár, mi több: Bécs is! Mindehhez nem kellett hétmérföldes csizma, csupán egy másfél órás túra Vajdahunyad várában!

Sajnos a felújítás hagy maga után kívánni valót, de az mindenképpen üdvös, hogy magyar nyelvű feliratok is hirdetik a dicső múltat.

Ugyanakkor nem lehetünk elég hálásak Kófity Magdának a különleges körbevezetésért – nemcsak bevitt, de be is vezetett minket Vajdahunyad várának páratlan világába. Búcsúzóul pedig megkaptuk Tőle a Fazakas Tibor által illusztrált Vajdahunyad vára és a Hunyadiak jeles története című kiadványt, amelyben – akárcsak a filmsorozatban – végigkövethetjük a Hunyadi család történetét, így a szép nap emléke mellett e szuvenírt is hazavihettük magunkkal.

U.I.:
A filmsorozat rajongói számára nem titok: már csak az utolsó rész maradt hátra. Gondolom, Ők előbb vagy utóbb ellátogatnak a várba. Azok pedig, akik inkább a magas irodalom felől közelítenek a témához, adjanak Petőfi és Mikszáth hitelt érdemlő szavára!