Hunyad megyei szórványmagyarság több napos kulturális rendezvénye keretében magyar napot tartottak Petrozsényben
A Petrozsényi-medence benépesülése viszonylag későn indult meg. A 19. század elejéig pásztorok, szénégetők által létrehozott szállások, szórványok jelentették a betelepült lakosságot, mely az 1818-as összeírásban mintegy 3000 főt számlált. A havasok által körülzárt medence területén az élet gyors fejlődésnek az 1850-es évektől indult, mikor Maderspach Károly kutatásai nyomán megindult az itteni szénmedence feltárása és kitermelése. A medencében megindult a bányászkolóniák kiépülése, ahová a Monarchia számos vidékéről bányászatban jártas népesség érkezett. A magyarság betelepülése is ehhez a folyamathoz köthető, akiket főleg Székelyföldről, de más vidékekről is telepíttettek a Zsil-völgyébe. A betelepülő lakosság azonban nem csak etnikailag volt sokszínű, hanem a vallási felekezetek tekintetében is. A petrozsényi magyarok legjelentősebb része római katolikus, de meghatározó református és unitárius magyar közösségek is találhatók itt. A város lakossága 1910-ben 12000 fő, melynek 64%-a magyar volt. Ma a 35000-es régióközpontban mintegy 2500 magyar él és közösségeik összetartanak. Ennek bizonyítéka, hogy színes kulturális programot szerveztek szeptember 21-én, szombaton.
Az egész napos rendezvényen, minden kulturális programon, kortól és nemzetiségtől függetlenül vettek részt a város lakói. Tiberiu Iacob Ridzi polgármester elmondta, hogy számukra igen fontos az, hogy az ilyen jellegű programok mindenkit megszólítsanak a városban, ne csak a magyarokat. Azt is kihangsúlyozta, hogy a Magyar Nap nem csak a magyarok ünnepe, hanem egyben a városé is, hiszen a magyar közösség a város része. Elmondta, mennyire fontosnak tartja, hogy a határon túlról érkeznek fellépők, színesítendő az itt élők ünnepét. A magyarországi testvérvárosból érkezett Várpalotai Bányász Fúvószenekar, koncerttel és városi felvonulással járult hozzá a programhoz, míg a Paksi "Szaggató" együttes interaktív folklórműsorral szórakoztatta a részvevőket. A kulturális programok mellett rendszeresen megszervezik a főzőversenyt, ahol megmérettethetik tudásukat a magyar gasztronómia művelői. Idén érkeztek csapatok Füzesabonyból, Arad megyéből, Udvarhelyszékről, Gyergyóból, a szomszédos településről, Lupényból, és nem utolsó sorban részt vettek a versenyen a Jézus Szíve Gyermekvédelmi Központ gyerekei is. Késő este pedig a Háromszék néptáncegyüttes "Vágják az erdei utat" című folklórelőadás révén a nézők visszautazhattak száz évet a múltba és keserű-édes emlékeket idézhettek fel.
A délelőtti program jelentős részét gyermekeknek, fiataloknak szóló interaktív foglalkozások töltötték ki. Ezzel párhuzamosan a felnőttek a főzőversenyen vettek részt, és gyönyörködhettek a bentlakásos gyermekek "Zumba" műsorában is. A délutáni koncertek már nem csak gyermekeknek szóltak, hanem a felnőtt részvevőket is megszólították népdal-összeállítások, és a Petőfi versek megzenésítése. A koncertek végén, az előadók mindenkit arra kértek, hogy kapcsolódjanak be az éneklésbe, így a gyermekek és felnőttek énekétől csengett a város főtere.
Petrozsény kulturális életében igen fontos szerepet töltenek be a Szent Ferenc Alapítvány és a Jézus Szíve Gyermekvédelmi központ gyerekei. A Magyar Napok alkalmával is igen szorgalmasan, megszervezetten és következetesen vették ki részüket a programokból. A főzőversenyen az alapítvány főszakácsával együtt főzték meg a gyerekek egyik kedvenc ételét, a babgulyást. Biro-Boér Attila a Magyar Népi Ízőrző Lovagrend lovagja pedig kiválónak minősítette, és második díjban részesítette főztjüket. A gyerekek a koncertek, műsorok, könyvbemutatók állandó és figyelmes résztvevői voltak. Ugyanakkor saját műsorral is készültek, Lönhárd Andrea házvezető asszony segítségével. Délután pedig az alapítvány kápolnájában részt vettek a szentmisén, és némely jóhangú gyermek bekapcsolódott a miserend énekeibe is.
A petrozsényi magyar közösség ez alkalommal is igen jelentősen összefogott ahhoz, hogy eseményekben, élményekben gazdag napjuk legyen a résztvevőknek. Számomra igen kellemes meglepetés volt, hogy annak ellenére, hogy a város utcáin sétálva igen ritkán hall az ember magyar szót, egy ilyen eseményen mennyire látható a magyarok összetartása. Az egész nap csengő város főtere este, a Háromszék néptáncegyüttes folklórelőadása után elcsendesült. Ez az esemény azonban bizonyította, hogy az ilyen jellegű kezdeményezések igen nagy fontossággal bírnak a szórványban élő közösségek életében.
