Szent György hava Aknaszlatinán
A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jó néhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. Festett, karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal írott is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiontott vérét), és a tüzet, a szerelmet, a tavaszt, a szabadságot, valamint a feltámadást egyaránt jelképezi.
Szakköreimen a nagyböjt első napjától következetesen haladtunk előre egészen a nagyhétig. A nagyböjti idő szokásai, szimbolikája, színe, ételei, életünkre gyakorolt hatása egyenként terítékre került.
A húsvétra való felkészülés a nagyhét kézműves foglalkozásaiban teljesedett ki. Fontosnak tartom a régi magyar néphagyományok átadását és tovább éltetését, és éppen ennyire fontosnak tartom a kreativitás és az önkifejezés fejlesztését is. Éppen ezért többféle technikát is alkalmaztunk a hét során. Készültek hagyományos festett tojások, mézeskalácstojások, papírtojások, húsvéti gipszfigurák és rengeteg húsvéti ajándék és dekoráció.
A gyerekek ösztönös magabiztossággal nyúltak az évszázados mintákhoz, és jó ízléssel alkottak újat is.
A nagyhét foglalkozásai rendkívül sikeresek voltak, és mivel renget új információ is elhangzott nemcsak a kész produktummal, hanem hasznos tudással gazdagodva távoztak a résztvevők.
Az Aknaszlatinai magyar közösség nevében, egy szép locsolóverssel kívánunk áldott húsvétot a világban élő valamennyi magyar testvérünknek!
Erdély közepében kinyílott a rózsa,
Az elhagyott magyar nemzet gyönyörű bimbója.
Megöntözném százszor is én, szálljon áldás rája.
Ne legyen a magyar nemzet szomorú és árva.
Locsoljuk és áldjuk ezt a szép virágot,
ez terem a magyar népnek édes szabadságot.