“Egy lángot adok, ápold, add tovább és őrizd híven” (Reményik Sándor)
A magyar tannyelvű Téglás Gábor Elméleti Líceumban megrendezett eseményre, a dél-erdélyi szórvány minden szegletéből érkeztek tanulók. A Zsil-völgyi településről négy alsó tagozatos diák mérettette meg magát. Orosz Orsolya, Talapin Eliza, Orosz Péter és a korábban említett Soaca Ingrid, lelkesen készültek a versenyre.
Minden sikeres diák mögött áll egy kitűnő pedagógus, itt a településen ez hatványozottan igaz, hiszen a magyar nyelvű oktatás rendkívül színvonalas. A pedagógusok arra tanítják diákjaikat, hogy a közösségi megmozdulásokon való részvétel rendkívül fontos. Jelenlétükkel bizonyítják, hogy a szórványban is lehet sikereket elérni magyarként, ezzel nemcsak ápolják, hanem életben tarják a helyi kulturális hagyományokat.
A házigazda tanintézmény szervezői, dicséretre méltó, magas színvonalú munkát végeztek. A megnyitó beszédet követően, a helyi magyar tagozatos iskolások kis ünnepséget tartottak. Ezután korosztályonként különböző osztálytermekbe vezették a diákokat és az őket kísérő szülőket. A jelenlévők és a zsűri igazi örömére szebbnél szebb adventi időszakhoz kötődő költemény hangzott el, így a bíráló bizottságnak nem volt könnyű dolga, a nyertesek kiválasztásában. Ezért is fontos hangsúlyozni az ünnepélyes díjátadón elhangzott örök igazságot, amely szerint minden résztvevő nyertes. A megszerzett tapasztalatokon és élményeken túl, az ehhez hasonló események alkalmasak igazi barátságok megkötésére, ápolására, egyúttal megerősítik a szórvány magyarság egységét összetartozását.
Az adventi időszak nemcsak a várakozástól, hanem első sorban a szeretetetről szól, a dévai ünnepséget teljes mértékben ennek szellemisége hatotta át.
