Az 1848-as forradalom és szabadságharc
Már a hónap elején elkezdtük a készülődést az eseményre, ami minden magyart érint. A kis magyarság minden követ megmozgatva készült az ünnepre. A diákok műsorral készültek. Az én feladatom a plakátkészítés és egyéb adminisztratív ügyek elrendezése volt a koszorúzási körmenet megvalósításához.
Sajnos akkor még nem tudtuk, hogy milyen szinten fogja befolyásolni az új helyzet a megemlékezést. Az utolsó pillanatig buzgón készültünk a kultúrotthoni megemlékezésre, és az azt követő zászlós felvonulásra, ami a városközpontból indult volna egészen az 1848-as emlékműig, ahol a koszorúzási ceremónia zajlott volna. Ünnepélyünket nem tudtuk megvalósítani, mert a nagyobb rendezvényeket a minisztériumi rendelet értelmében már nem lehetett akkor megtartani. A magyarok jó része szervezetlen, kisebb csoportokban azért ellátogattak az Oroszlán szoborig, megemlékezni az 1848-as hősökről. Büszkén mondhatom azt, hogy ebben a városban nem maradt gyújtatlan gyertya nélkül az emlékmű.