A megemlékezésre egy kisebb, de annál elhivatottabb csoport gyűlt össze, hogy együtt tisztelegjen azok előtt, akik bátorságukkal és elszántságukkal az egész magyar nemzet számára példát mutattak.
Az ünnepség fő programjában szónokok és előadók osztották meg gondolataikat az ünnep jelentőségéről és az 1848-as eseményekről. A résztvevőknek alkalma nyílt mélyen elgondolkodni azokon a pillanatokon, amelyek megváltoztatták az ország történelmét, és amelyek azóta is inspirációként szolgálnak.
Kulturális program is színesítette az estét. A jelenlévők arcán látszott, hogy a zenészek és énekesek által előadott dalok, valamint a szavalatok nemcsak a múltnak, az 1848-as eseményeknek és hősöknek hivatottak méltó emléket állítani, hanem üzenethordozó erővel bírnak a jelen és a jövő számára is. Azonkívül, a közös megemlékezések meghitt hangulata lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy közelebbről is megismerjék egymást és közösségüket.
A Galántai Csemadok által szervezett Március 15-i megemlékezés számomra is felejthetetlen és megható élményt nyújtott, hiszen Petőfi ösztöndíjasként engem ért a megtiszteltetés, hogy az ünnepi megemlékezésen elhelyezhettem a koszorút.
