A közoktatási törvény módosításai értelmében a 2016 szeptemberében induló tanévben módosulnak az órakeretek, csökken az anyanyelvi órák és a szabad órák száma, így kevesebb óraszám jut az anyanyelvi kompetenciák elsajátítására.
Míg a szlovák nyelvű alapiskolák első osztályában az anyanyelvi órák száma 9, addig a magyar iskolákban ez csak 5 óra.
A másik nagy változás az iskolákban a minimális osztálylétszám meghatározás.
Mindez a felvidéki magyar oktatási nyelvű iskolák 46 %-át érinti. A 263 magyar nyelvű iskolából 132 iskola bezárással fenyegetett kategóriába került.
Stubendek László Révkomárom polgármestere köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Jókai Tibor a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke beszélt.
Beszédében elmondta, ez a nap azokról szól, akiknek fontosak a magyar oktatási intézmények, az anyanyelvük, kultúrájuk védelme, és akik felemelik szavukat, ha meggondolatlan lépésekkel bárki fenyegeti mindezt. Kiemelte, nagyon fontos a településeken a magyar óvodai csoportok indítása, mert hiába tudja mindenki, hogy magyar ajkú gyermek magyar iskolába való, ha vannak olyan települések, ahol lenne ugyan gyerek, de nincs magyar óvoda, minek aztán természetes folytatása lenne a szülő és gyermeke számára a magyar iskola.
Beszédét az alábbi gondolatokkal zárta: „Kívánom, hogy a mai nap hozzon új szemléletet, gondolatokat, új meglátásokat, vitákat. Szülessenek elképzelések, tettek, melyek felülírják az önmagunkba fordulás és a lemondás, önfeladás napi gyakorlatát. Gondolkodjunk együtt a jövő feladatairól. A közösségünk jövőjéről van szó! Egy nemzeti kisebbség életéről! Hívjuk egymást! Hazát és jövőt építeni!"
Ezután Schwarz Katalin, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének alelnöke kapott szót. Beszélt arról, hogy az anyanyelvi oktatás az anyanyelven való művelődés terén egyre több atrocitás éri a felvidéki magyarságot, mely ellen közösen kell fellépni.
„Ha nem emeljük fel szavunkat, akkor hamarosan nem lesz kinek átadni nemzeti kincsünket, édes anyanyelvünket, népi, nemzeti értékeinket, kultúránkat, népdalainkat, néptáncainkat, mert az iskoláinkkal együtt az utódok is elfogynak."
Simon Attila a Fórum Kisebbségkutató Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy 25 évvel a rendszerváltozás óta ugyanaz a helyzet, mint a ’80-as évek végén. Szlovákiában a hatalom még mindig azt gondolja, hogy neki van csak monopóliuma egyedül a múlt értelmezésére. A hatalom még mindig azt gondolja, megakadályozhatja, hogy a magyar diákok elsajátítsák a saját nemzeti kultúrájukat és tradíciójukat.
Ez diszkrimináció!
Míg a szlovák anyanyelvű diákok saját anyanyelvükön tanulhatják mindezt, kellő óraszámban, addig a magyar anyanyelvű diákoknak nem adatik ez meg. Nem jól van az, hogy politikai háttéralkuk döntenek oktatási, pedagógiai kérdésekben.
„Kezünkbe kell venni saját sorsunk irányítását. Ehhez azonban egységet és erőt kell felmutatni, ami csak összefogva sikerülhet!"
Erről az egységről, az összefogás fontosságáról beszélt Berényi József, az MKP elnöke is. Elmondta, pár hónap múlva választások lesznek Szlovákiában. A parlamentnek kulcsfontosságú a szerepe abban, hogy milyen irányt vesz az ország, hogy az oktatásügyben történő változtatásokat is a parlament fogja meghatározni. A helyzet nagyon súlyos! Ezt a törvényt a parlamentben hozták, ott is kell visszavonni. Ehhez elsősorban a parlamentben kell olyan erőt felmutatni, amely képes lesz mindarra, ami ezen a tiltakozó nagygyűlésen is megfogalmazódik. Összefogásra van szükség. El kell érni, hogy minél több magyar képviselő legyen a parlamentben.
„Az elmúlt két népszámlálási időszak 110 000 fő magyar népességfogyást mutatott ki. Ezért a mi helyzetünk, a mi egzisztenciánk, a mi létünk ebben az országban veszélyeztetett. Minket az iskoláink és a kultúránk tud megmenteni. Ha elveszik az iskolát, elveszik a kultúrát, a jövőnket veszik el! "
Felelős önkormányzatisági intézmény létrehozását sürgette, amellyel kiveszik az állam kezéből az oktatásügyet, a kultúrát és a területfejlesztést. Kifejezte reményét, hogy egy ilyen intézmény létrehozása lehetővé tenné, hogy a mai gyerekeknek már nem a rombolással, védekezéssel kelljen foglalkozni, hanem az építkezéssel.
A közoktatási törvény módosításai ellen 2015 februárjában a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége aláírásgyűjtésbe kezdett, melyhez csatlakozott számos szervezet, párt, köztük a Csemadok, az MKP, a Via Nova Ifjúsági szervezet, a Pedagógus Szövetség, a Szülői Szövetség, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Most-Híd, az IUVEN, és a Diákhálózat is. A 26452 aláírást tartalmazó petíciót az Oktatásügyi Minisztériumnak elutasította.
A nagygyűlés utolsó felszólalója Vojtek Katalin, a petíciós bizottság egyik tagja erről is beszélt felszólalásában.
Elmondta, két nap múlva a Kerekasztal mellett működő jogsegélyszolgálat benyújt egy beadványt az ombudsmanhoz, amelyben a közoktatási törvény elleni kifogások szerepelnek. Ha ezt az ombudsman megalapozottnak találja, továbbítja az Alkotmánybíróság felé, ahol eldöntik, hogy az Oktatásügyi Minisztérium helyesen járt-e el, mikor 26 452 aláírással megtámogatott petíciójukat elutasították.
Megemlítette, az általuk létrehozott magyariskola.sk honlap továbbra is várja az iskolák, pedagógusok kérdéseit, melyekre egy szakemberekből álló team fog válaszolni.
Örömét fejezte ki, hogy a nagygyűlés lebonyolítását segítő két ifjúsági szervezet az MKP-hoz köthető Via Nova és a Most-Híd közeli IUVEN remekül együtt tudott működni a délután folyamán. Példaértékű és követendő ez a pártok, az emberek számára. Felszólította a jelenlévőket, hogy ki-ki a maga pártjában gyakoroljon nyomást az oktatást érintő kérdésekben való együttműködésre. Beszédének végén felolvasta a tiltakozó nagygyűlés álláspontját.
„Mi, a színvonalasabb magyar oktatás és a 2015. szeptember 25-én Komáromban megrendezett nagygyűlés résztvevői, szervezői a következő állásfoglalást fogadjuk el:
Kitartunk a petíciónkban megfogalmazott követeléseink mellett, melyeket 26 452 polgár támogatott aláírásával, s amelyeket az Oktatásügyi Minisztérium 2015. július 16-án, mint megalapozatlanokat elutasított.
A kisebb iskolák megszüntetését asszimilációs lépésnek tekintjük, és ezért követeljük, hogy a kisebbségek nyelvén oktató alap- és középiskolák esetében az Oktatásügyi Minisztérium tegye lehetővé az iskolafenntartók számára a minimális osztálylétszám csökkentését.
Követeljük, hogy az Oktatásügyi Minisztérium tekintse partnernek a magyar és más kisebbségi pedagógusokat, szülőket, és a képviselőiket.
Ne döntsenek rólunk, nélkülünk!"
A Nagygyűlés végén az összegyűlt több száz ember elénekelte a magyar Himnuszt.
