A Magyar Kulturális Napokon nemcsak a születésnap megtartására volt lehetőség, hanem a történelmi eseményekről is megemlékezett az egyesület. Az egész napos rendezvény az elődök tiszteletével kezdődött. Mások mellett a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának, a Magyarország Prágai Nagykövetségnek, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetség helyi és országos szervezeteinek, valamint a Rákóczi Alapítványnak képviselői rótták le tiszteletüket Kazinczy Ferenc emléktáblájánál. Kazinczy 1795. októberétől 1799. júniusáig Brünnben raboskodott társaival együtt, melynek részleteit a Fogságom naplója című prózai írásában örökítette meg. A szabadságot oly fontosnak tartó gondolkodó és költő emlékezetét az 1956-os forradalom célkitűzéseivel állította párhuzamba Détáry Attila, a Cseh- és Morvaországi Magyar Szövetség brünni helyi egyesületének korábbi elnöke ünnepi beszédében. Kiemelte, hogy az elődök által bebörtönzés és forradalom árán kivívott szabadságot sosem szabad az élet természetes velejárójának tekintenünk, hanem óvnunk és figyelnünk kell rá minden időben.
A koszorúzást hálaadó szentmise követte, amelyet Balga Zoltán, a Prágai Magyar Katolikus Plébánia vezetője celebrált a Szent Mihály-templomban. A csodás orgonajátékkal kísért magyar nyelvű szentmise központi témája a szolgálat volt. Szent Márk könyvéből hangzott el az evangéliumi részlet, melyben Jézus azt mondja: „ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája. Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért” (Mk 10, 44-45). A szolgálat néhány nehézségére hívta fel a figyelmet Zoltán atya beszédében. Nehéz szolgálatot tenni, hiszen sok esetben nem értékelik, nem látják azt vagy éppen kihasználják, a felajánlott segítséget természetes juttatásnak tekintve. Mindezek ellenére a szolgálatkészséget meg kell őrizni, és gyakorolni kell, hiszen azért kapta meg ki-ki saját tehetségét és képességeit, hogy azzal az Urat szolgálja, és egymást. Zoltán atya prédikációja végén kiemelte a brünni közösség áldozatos szolgálattételét, mely lehetővé tette az elmúlt huszonöt év sikeres történetét, és sok erőt kívánt a elkövetkezendő negyed évszázadokhoz.
A szentmisét házias falatok mellett kötetlen beszélgetés követte a magyar klubban, mely során mind a régi emlékek, mind a jövő feladatai szóba kerültek. Nagyon fontos volt ez a köztes állomás a programsorozatban azért is, mert az egész napos rendezvényen számos szervezet képviselője eljött, és a klubban lehetőség nyílt újra találkozni, illetve új kapcsolatokat kötni. A teljesség igénye nélkül ezen a kötetlen beszélgetésen, ahogy a rendezvényen is jelen voltak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni helyi egyesületének tagjai jó házigazdaként minden jóval ellátva az egybegyűlteket, a CSMMSZ ostravai helyi egyesületének tagjai és országos elnökasszonya, a prágai református és katolikus felekezet vezetői, a Csemadok képviselői és még sokan mások.
Az ünnepi műsort a régi városháza Kristálytermében rendezték meg, este 6 órától. A program háziasszonya Ambrus Tünde volt, aki két nyelven kalauzolta végig az egybegyűlteket az ünnepség programpontjain. A műsor első részében köszöntő beszédek hangzottak el és ajándékok átadására került sor az ünnepelt 25 éves Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni helyi egyesületének partnereitől. Az ünnepelt is hangot kapott ebben a részben, elsőként jelenlegi elnökasszonyuk, Fazekas Mónika szívből jövő gondolataival, majd egy különleges filmmel, melynek címe 25 év 25 percben. A film a teljes közösséget és meghatározó eseményeit mutatta be sok mosolyt és nevetést hozva a nézőközönség soraiban. Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyar Szövetség elnökasszonya külön ki is hangsúlyozta ámulatát gratuláló felszólalásában, hogy a gazdag múlt milyen jól dokumentált.
A 25 perces film mellett a közös munkát és a kiemelkedő pillanatokat is megemlítő gratulációk egyaránt kiemelték, hogy a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni helyi egyesülete határozott irányelvekkel és célokkal alakult meg, és máig ezek mentén szervezi életét. Kiemelkedően fontos számukra a nyelv és kultúra megőrzése, a következő nemzedék: a gyerekek és fiatalok felé fordulás valamint a társadalom más csoportjaival kialakított együttélés és egymást gazdagító együttműködés. A többségi társadalommal és más nemzetiségekkel kialakított jó kapcsolatot mutatja, hogy támogatóik között szerepel Brünn Város Önkormányzata, a Dél-Morvaországi Kerület és a Cseh Köztársaság Kulturális Minisztériuma is, valamint hogy a gratulálók között szerepeltek a helyi görög, lengyel, orosz és ukrán kisebbség képviselői is, a prágai székhelyű Rákóczi Alapítvány és a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub. Az együttműködést az egyesület jelképe is mutatja, mely a cseh és magyar zászló által körbevett, csőrében virágzó ágat tartó madár rajza.
Az ünnepség második része gyakorlatilag ajándék volt az ünnepelttől az egybegyűlteknek, hiszen a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni helyi egyesülete egy páratlan koncertet szervezett. Őszintén mondható, hogy mind a hozzáértők, mind a műfajokat kedvelők, de még azok is ámulattal hallgatták és nem múló tapssal hálálták meg a magyar népzene és klasszikus zene fiatal virtuózainak játékát, akik nem kedvelik, vagy nem ismeri ezt a két műfajt. Nem titkolható az a tény, ami az estén is elhangzott, hogy „a brünniek el vannak kényeztetve,” hiszen a kortárs zongorista közösség egyik legkiválóbb tagja a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni helyi egyesület oszlopos tagjának, korábbi elnökének, Vojtek Zoltánnak a fia, Jan Vojtek. Bár a csillárok nem szakadtak le, azonban minden áll leesett mind szóló darabjának (Liszt Ferenc muzsikája), mind pedig a népzenészekkel közösen előadott formációjának hallatán. A népzenészeknek sem volt miért szerénykedniük a Fölszállott a páva 2017. évi nyertes előadói, a Pósfa Zenekar tagjai páratlan összeállítással készültek a nagyérdeműnek. Számos tájegységet elevenítettek meg játékukkal (nemcsak hazájukat a Csallóközt) és különleges zenei technikákat (úgy mint a dudát hegedűjátékkal imitálva), a helyi közönség számára talán kevésbé ismert hangszereket (például tárogatót) mutattak be, és énekesnőjük, Csiba Júlia briliáns hangjának és előadásának köszönhetően fantasztikus hangulatot hoztak el Brünnbe. Bár lehetetlen sorrendet állítani az elhangzott művek virtuozitásában vagy sikerében, mégis az est apropójához is szimbolikusan kapcsolódó, utolsó egység, a népzene és a komolyzene egymást gyümölcsözően gazdagító hatásának bemutatása volt kimondhatatlanul elsöprő erejű. Ebben az egységben mutatták be a zeneművészek Bihari János és Liszt Ferenc darabjain keresztül, hogyan tudnak ugyanazok a (verbunkos) motívumok játszva helyet találni népi hangszereken és a klasszikus zene királynőjén, a zongorán is. Nemcsak a szokatlanság és a felismerés öröme hozta az ovációkkal kísért tapsvihart, hanem az egyértelmű párhuzam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni helyi egyesületének irányadó hármassága: a fiatalság, a (zenei) nyelv és az egymást gazdagító együttműködés, valamint ez az utolsó művészi produkció között.
Az ünnepség hivatalos részének zárópontjaként a helyi nemzetiségi szervezetek köszöntötték fel pár szóban és kedves ajándékokkal az ünnepelt egyesületet. Megható volt látni, hogy a hivatalosságnak a szó legjobb értelmében nyoma sem volt. Barátként és kedves kollégaként köszöntötték a szülinapos szervezetet, és annak elnökasszonyát, Fazekas Mónikát. Bár kamerák nem rögzítették, és ha mégis, inkább a terem magas páratartalmára fogják majd az érintettek, de a szemfüles résztvevők tanúi lehettek a meghatottság néhány elmorzsolt könnycseppjének is sok-sok kedves arcon. Mi mással lehetne egy ilyen elementáris ünnepséget lezárni, mint koccintással és a kötetlen beszélgetés örömével, melyhez páratlan fogadás társult minden földi jóval. A fogadás nívója és szeretettel teli hangulata valóban pont volt egy csodálatos ünnepi esten.
Boldog születésnapot, Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni helyi egyesülete, maradj ilyen sikeres még sok-sok negyed évszázadon át!
