Magyar államférfi nevét viselte az Armaganusa utca
Emléktábla áll azon a helyen, ahol 1914. június 28-án Gavrilo Princip meggyilkolta Ferenc Ferdinánd főherceget és Zsófia hercegnét és ezzel – közvetve ugyan – elindult az I. Világháború. A világhírű tanácsháza, a Vijećnica falán tábla emlékezik meg arról, hogy a háború utáni renoválás egyik meghatározó adománya a magyar Zsolnay-segítség, mely hangsúlyos szerepet kapott az eredeti állapot visszaállításában.
Alija Bejtic: Ulice i Trgovi Sarajeva (Sarajevo, 1973) könyvében pedig bekezdés szól arról, hogy mikor és hogyan vált Szarajevó Kossuth Lajos utca-tulajdonossá.
Részlet Alija Bejtic: Ulice i Trgovi Sarajeva (Sarajevo, 1973) könyvéből
A Kossuth Lajos utca az óváros északi részén, Bjelava alatt helyezkedett el Nemanjin és Duvanjska között. Eredeti nevét Armagandzi Sinan után kapta még a 16. században, akit az ország csak Armaganuša-ként ismert.
Az utca egészen 1931-ig Armaganuša nevét viselte, majd abban az évben a horvát nemzeti hős, Jelačić bán (1801 – 1859) után nevezték el, aki leginkább az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc elleni törekvéseiről volt híres.
1948. június 8-tól azonban változtak a viszonyok és – szemben az addigi szemlélettel – a magyar szabadságért vívott harcok szimbólumává vált Kossuth Lajos került a táblákra, azaz ettől a naptól kezdve Szarajevóban megszületett az Ulica Lajoša Košuta.
Photo: DestinationSarajevo
Sajnos az elmúlt évek/évtizedek átnevezési hullámai a Kossuth Lajos utcát sem kímélték, így mára újra az Armaganuša nevet olvashatjuk ott, ahol egykor nemzeti hősünk neve díszelgett, ettől függetlenül a helyi magyarságot büszkeséggel tölti el a tudat, hogy a dokumentumokban még találkozhatunk ezzel a ténnyel.
Kiemelt kép: sarajevotimes.com
