Az alapítványi fiatalok számára rendezett szüreti bál hagyományát több, mint tíz éve a Székelyföldről származó Páll Éva nevelő teremtette meg, és tartja életben a mind mai napig. Ennek köszönhetően a koreográfia is a székely szüreti bálokét idézte. Arrafelé hagyomány, hogy a szőlőt 18 éves fiúk és lányok őrizzék, vagyis ők a csőszök. Táncukat ezért csősztáncnak nevezik.
A tánccsoport tagjainak öltözete első pillantásra egy magamfajta kívülálló számára egységesnek tűnt (piros-fehér-fekete), de mint utólag megtudtam, a fiatalok aznap este sófalvi, lövétei, csíki, homoródalmási, illetve vargyasi népviseletbe öltöztek.
A bevonuló tánc után az évente megválasztott csőszkirály és a csőszkirálynő köszöntőjét hallhattuk (video), amit az úgynevezett leányos, majd a legényes követett, végül pedig a páros tánc zárt (video). A csősztáncot rövid szerepjáték (szőlőlopás és az érte kirótt büntetés) követte, az élet és a kultúra szerves kapcsolatára utalva. Az ünnepi műsort tombolahúzás és mulatság zárta.
Az esemény megtisztelte jelenlétével Boros József, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti karának trombita tanára, illetve a helyi plébános, Bonaventura atya. Az est házigazdája Böjte Csaba testvér volt.
