Tavaly indítottuk el az anyanyelv témakörével foglalkozó rendezvényt, melynek fő célja, hogy a területen élő kisebbségek megvitathassák nyelvi helyzetüket, megoszthassák gondolataikat, tapasztalataikat, majd hogy a nyelveket kicsit „életre is keltsük”, felolvasást is tartunk. Az albán kisebbséget Faruk Demirij és fiai, Tarik és Zinedin képviselték. Makedóniából Daruvárra települt albán család, a fiúk már Horvátországban születtek, de a nagyszülők is itt élnek. Otthon kizárólag albánul beszélnek, a szülők nagy hangsúlyt fektetnek a nyelv őrzésére, nemcsak a beszélt nyelvet sajátították el, hanem édesanyjuk írni és olvasni is megtanította őket albánul. Mivel intézményes keretek között az albán nyelv ápolására, tanulására egyáltalán nincs lehetőségük, így a nyelv megőrzése a szülőkön múlik. A cseh nemzeti kisebbségi tanács elnöke, Damir Malina idén is részt vett a rendezvényen, valamint a terület legfiatalabb egyesületétől, a Sziracsi Osztrákok-Németek Egyesületétől Ana Stipetić is jelen volt. Elmondta, hogy történelmi okoknál fogva Horvátország ezen területén a német nyelv alacsony presztízsértékű, és a háborús történések miatt a német származásúak szándékosan igyekeztek elhagyni nyelvüket, sok esetben még vezetékneveiket is megváltoztatták. Így a német közösség is a nyelvvesztés gondjával küzd, és hasonlóan a magyar közösséghez, nincs olyan tagjuk, aki kétnyelvűként tevékenykedne náluk. A Daruvári Magyarok Közösségének példáját szeretnék követni, és Ausztriából vagy Németországból érkező tanár segítségével nyelvtanfolyamokat indítani. A jelenlévő kisebbségek közül egyedül a csehek rendelkeznek oktatási rendszerrel, a magyarok, németek és albánok magukra vannak utalva nyelvük őrzésében és ápolásában.
A cseh, albán és német kisebbség mellett mi, magyarok is beszéltünk a magyar nyelv helyzetéről. Az eseményen Tarik Demirij albán nyelven olvasott fel egy verset, valamint diákjaim és én magyar nyelven. A résztvevők élénk beszélgetést folytattak, mindenki örömmel hallgatta a számára idegen nyelveket.
