"Esszébb húzni a magyarságot"
Kóbor (románul Cobor, németül Kiwern) nagyközség Brassó megyében. A hajdanvolt Szászföld középpontjában nagyjából egyenlő távolságra fekszik Nagyszebentől, Medgyestől, Segesvártól és Brassótól. A hozzá legközelebbi két nagyobb város Kőhalom és Fogaras. Lakossága kb. 200 fő, ebből mintegy 70-80 fő magyar.
Kóbor Brassó megye legrégebbi települése, már 1206-ban írásban említik. A XX. század második feléig a környező szász lutheránus falvak között az egyetlen magyar református falu volt. Ma is egyharmad részben magyarok lakta szigetként áll az elrománosodott falvak tengerében.
Nevezetessége a szász mintára épített, fallal és bástyákkal körülvett vártemplom. A templomerődöt 1802-ben földrengés és tűzvész rongálta meg. Ma már csak két bástyája áll, a harangtorony és a szalonnabástya, erősen romos állapotban.
A kóbori magyarok túlnyomó többsége 60, sőt 80 év feletti, ahol mindössze három tizenéves él, aki tud „magyarul beszélgetni", magyarul értő gyerek pedig már egyáltalán nincs. A nagyvárosi ember által sokszor irigyelt összetartó faluközösség is nagyrészt a múlté. Az itt lakók többsége, idősek és még idősebbek leginkább magukban vívják meg mindennapi harcaikat a betevőért, a meleg otthonért, a tiszta udvarért, a rendezett utcáért. Református istentiszteletet kéthetente tart Bacsó István, a fiatal segédlelkész Kőhalomból, ahol rendszerint 15-en, 20-an gyűlnek össze.
Egyik fő feladatom tehát „a magyarság esszébb húzása”, ahogy egy helybeli asszony találóan megfogalmazta. Ennek érdekében a múlt vasárnap - istentisztelet éppen nem lévén - délutáni összejövetelt tartottunk, ahol meg is jelent az istentiszteletről ismert falubeli „kemény mag”. Kis szeretetvendégség keretében bővebben beszámoltam nekik érkezésem okáról. Majd elmondtam, hogy céljaim között a közösség megerősítése után második helyen áll a falu egész Erdélyben egyedülálló értékének, az evangélikus szász erődtemplomok mintájára épült magyar református vártemplom környezetének rendbe tétele.
A kóboriak igazán hálásak, hogy a Petőfi Sándor Program révén nagyobb figyelmet kap falujuk. Meg is érdemlik, hiszen az elmúlt nyolc évszázad viharain át máig kitartó kis magyar falu sorsa, élete okulásul szolgálhat minden veszélyeztetett nemzeti közösség számára a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágon
