"Íme én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelídek mint a galambok." Máté 10:16
Ezt a citátumot találtam a legmegfelelőbben kifejező gondolatnak, amely a megnyitó napján Ötvös Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációért felelős kormánybiztosság képviselője tolmácsolásában hangzott el. A házigazda szerepét minden esztendőben másik Felső-Tisza vidéki település tölti be, így álmodta meg bölcsen a két ötletgazda, Lovas Ilona és Mikulyák László esperes, rahói plébános. Az ünnepség, melyet minden esztendőben szeptember elejére időzítenek, idén 16-ára esett. A megnyitó az anyaország kormányának támogatásával épülő, vadonatúj Magyar közösségi ház dísztermében zajlott.
A konferenciát a házigazdák részéről a helyi magyar óvoda vezetője, Hadar Irén nyitotta meg. Ötvös Sándor köszöntötte az egybegyűlteket, és tolmácsolta a magyar kormány szívélyes üdvözletét. Kárpátaljai születésű révén, örömmel nyugtázta a szűkebb pátriája iránti megnövekedett érdeklődést, ami a magyar nyelvet tanulni vágyók számának megnövekedését eredményezte. A nyelvoktatás metodikájának témájában rendezett szakmai konferencia keretén belül érdekes és tartalmas előadások hangzottak el. Pápai Ilona, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelvet idegennyelvként oktató tanára, mindenki Ilonka nénije, hosszasan beszélt az újszerű pedagógiai módszerekről, amellyel sikeresen tanítják a magyar nyelvet. Kihangsúlyozta, hogy tapasztalatai alapján játékos módszerekkel érik el a legjobb eredményeket. Érdemes bevonni a magyar kultúra szegmenseit, a jó dalokat és a gasztronómiát. Ezt számos szemléltető példával támasztotta alá.
Ezután a résztvevők megosztották tapasztalataikat és javaslatokat tettek a felmerült problémák megoldására. Ebből két kiemelkedő gondolat: a szülők legyenek büszkék magyar identitásukra, és az óvoda befejezését követően írassák magyar iskolába gyermekeiket, illetve készüljön hasonló oktatási anyag a kötelező ukrán nyelv tanítása céljából is, mert több helyen erre is nagy szükség mutatkozik. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a szakember hiány gátat vet a fejlődésnek. Nagy tisztelet illeti azokat az oktatókat, akik itt maradtak, és felvállalják a létszámhiánnyal járó emberpróbáló munkát. Befejezésként hangzott el a mottónak választott gondolat, amely méltó summázata volt az eseménynek.
Sudár Anna előadóművész, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa egy színvonalas, klasszikus idézetekkel teli előadással Arany János költőóriásnak állított méltó emléket.
Szeptember 16-án a helyi katolikus templomban misével indult a nap. Az ökumenizmus jegyében több felekezet képviseltette magát. Jó volt látni, hogy ezen a jeles napon nemcsak az idősek, hanem a fiatal generáció is tiszteletét tette a templomban, amely teljesen megtelt. A prédikáció fő témája a magyarság fennmaradásának fontossága volt. A mise végeztével Mátyek Szidóniának, a helyi közösség oszlopos tagjának ünnepélyesen átadták azt a vándorzászlót, amelyet most egy évig Gyertyánliget őriz. A résztvevő települések egy rezesbanda kísérete mellett körmenetben vonultak végig a település főutcáján, majd az erre a célra felállított pódiumon, a megnyitó ünnepségen felhangzott a magyar himnusz is. Az ilyen alkalmakkor szokásos ünnepi beszédek után 20 perces váltásokban következtek a települések műsorai. A jelenlevők élvezettel követték az előadás-sorozatot. Az anyaországot a beregszászi főkonzul, Kulcsár Ferenc képviselte, aki okleveleket adott át az arra érdemeseknek.
Örömmel tölt el a tudat, hogy a Petőfi Sándor Program egyik ösztöndíjasaként részt vehettem ezen a felemelő ünnepségen. Egy ilyen esemény jó indok arra, hogy az emberek felölthessék nagyszüleiktől örökölt magyaros ruháikat, eldalolhassák a tőlük tanult nótákat. Amellett, hogy életre szóló barátságok és szerelmek születhetnek, ilyenkor újra eszünkbe jut a tény, hogy milyen jó magyarnak lenni.
