A Ti szabadságotokért és a miénkért!

A Ti szabadságotokért és a miénkért! elnevezésű kiállítás történelmi múltra tekint vissza, melynek egy XX. századi példáját, a totalitárius rendszer ellen önfeláldozással tiltakozó három férfi (Ryszard Siwiec, Jan Palach és Bauer Sándor) életét ismerhették meg a résztvevők tudományos szakértők, politikai képviselők és dokumentumfilmek segítségével. A megemlékezés apropója, az első fáklya önfeláldozásának 50. évfordulója. Ryszard Siwiec 59 éves lengyel könyvelő Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásként gyújtotta fel magát a varsói Tízéves Évforduló Stadionban az 1968. szeptember 10-én megrendezésre került aratás ünnepén, melyre a nagyszámú közönség mellett számtalan prominens kommunista is eljött, köztük Władysław Gomułka. A második fáklya, Jan Palach csehszlovák diák volt, aki a prágai Vencel téren 1969. január 16-án áldozta fel magát, hogy a hatalom és erőszak arroganciájára hívja fel a figyelmet, felrázva ezzel a politikusokat a letargiából és a rezignáltságból a kezdődő normalizációs időszakban. Jan Palach valószínűleg nem tudott elődje tettéről, mely főként a dokumentumok és hírek elhallgatása és elnémítása miatt lehetett. Ezzel ellentétben, Bauer Sándor, a 16 éves magyar tanuló tudott Jan Palachról, és közvetlen példának tekintette csehszlovák sorstársát. Bauer tettét négy nappal később, 1969. január 20-án, a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében hajtotta végre. E három különleges személy, és az őket összekötő heroikus tett állt a program középpontjában.

A rendezvény védnökei három ország kiemelkedő politikai személyiségei voltak: Radek Vondráček, a Cseh Képviselőház elnöke; Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke, valamint Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. A szervező intézmények képviselői (mások mellett Petr Fischer, a Cseh Rádiótól moderátorként, valamint Michal Lukeš, a Nemzeti Múzeum igazagatója) és a meghívott szakértők (Jan Draus történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete kollégiumának tagja, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, művelődéstörténész valamint Petr Blažek történész, cseh Totalitáius Rendszereket Kutató Intézet) szintén képviselték a három érintett országot. A megjelent politikai képviselők beszédeikben kiemelték a közép-európai összetartozás alapjaként szolgáló XX. századi közös múlt megőrzését, és felhívták a figyelmet a számos kapcsolatra, mely ezeket az országokat összeköti, különösen az 1950-es és 1960-as években az önkényuralom elleni küzdelmekben.

A rendezvény második részében a három történész irányított beszélgetését hallgathatták meg a résztvevők szinkrontolmács segítségével. Nyitó kérdésként kifejezéseket gyűjtöttek a szakértők, melyek a három eseményt összekapcsolhatják, úgy mint kétségbeesés, erkölcsi hősiesség, a nemzet felébresztése, szolidaritás, tiltakozás, igazságérzet, kisemberek. Ezek a szavak további kérdéseket vetettek fel az este folyamán. Különbözőségként kiemelték, hogy az egyes fáklyák szándéka más hangsúlyú volt, hiszen míg Ryszard Siwiec az elnyomás ellen lépett fel, addig Jan Palach a beletörődés ellen. Számba vették az egyes búcsúlevelek milyenségét is a szakértők azok irányítottsága és sorsa szerint (szerepvállalás megfogalmazása vagy személyes üzenet). Petr Blažek professzor globálisan kutatja a jelenséget, melyet egy extrém és radikális ellenállási megnyilvánulásnak definiált, mely az egész világon a mai napig előfordul. Azonban kiemelte, hogy a közép-kelet európai régióban különösen gyakori volt az előző rendszerben, mely legújabb könyvének lesz tárgya. Szóba került a három nemzet barátságát próbára tevő, felülről irányított történelmi események kérdése és feldolgozása is (a Varsói Szerződés hadseregei - köztük lengyel és magyar katonák - 1968 augusztusi csehszlovákiai bevonulása) valamint a nemzeti események összekötő ereje (Kiss Csaba elmondta, hogy a magyar értelmiség 1968-at 1956 folytatásának élte meg). A közvetlen események mellett az utóéletét, hatástörténetét is tárgyalták a meghívottak, hogy milyen lehetőségek voltak a kommunista elnyomás idején, a kor propaganda-szervezete hogyan használta fel az eseményeket, és milyen szükséges kutatási feladatok várnak a jelenkor képviselőire. A közönség tehetett fel kérdéseket és hozzászólhatott a vitához, mely során mások mellett a mártíromság fogalma, valamint az egyházi megítélés került szóba. 

A rendezvény harmadik részeként levetítésre került az 1991-ben készült Halljátok kiáltásomat című lengyel, valamint a Tűzhalál című 2002-es magyar alkotás. Mindkét film tartalmazott eredeti felvételeket és visszaemlékezéseket is, jól tükrözve az est egészét átható üzenetet: ismerni és emlékezni.

A cikk forrása: http://magyarokcsehorszagban.blogspot.com/2018/09/a-ti-szabadsagotokert-...