Kórus- és néptánctalálkozót tartottak Técsőn
Az eseményen az ungvári és beregszászi magyar konzulátus képviselői is részt vettek. A díszvendégek elismerő szavakkal méltatták a rendezvényt és a fellépő előadókat. Sari József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében, a következő szép gondolatokkal nyitotta meg a kórustalálkozót: „…nekünk itt kell lennünk. Átmenteni egy szebb időre önmagunkat, kultúránkat, hagyományainkat, közösségünket.”
Beke Mihály Kodály szavait idézte: „a zene mindenkié, de hogyan tehetjük azzá?” Kodály rengeteget tett azért, hogy a zene, a magyar népi kultúra valóban mindannyiunk közös kincsévé váljék. A konzul kifejtette, hogy a Técsői 29. találkozó is tulajdonképpen ehhez járul hozzá. Egy-egy ilyen alkalom Kodály munkájának továbbélése, továbbéltetése. A népdal, a tánc, a kóruséneklés nemcsak kulturális élményt nyújt, és kulturális értékek megörökítését jelenti, hanem egyben komoly megtartó erő, különösképpen a szórványban.
A magyar néphit tündéreit, szépasszonyait a Dél-Alföldtől Moldváig mindenfelé ismerik. Eszerint az igéző szépségű, általában csapatokban megjelenő hölgyek, táncolnak, énekelnek, fürdenek, zeneszóval repülnek. Két ilyen aknaszlatinai hölgycsapat bűvölte vasárnap délután a técsői népeket.
A településen két kiváló hölgycsapat működik: a Nefelejcs néptáncegyüttes és a Bel Canto énekkar. Mindkettőt a helyi művészeti iskola igazgatónője Vajnági Éva vezeti. Elképesztő és csodálatra méltó a hölgyek tehetsége, sokoldalúsága. A kórus idén két darabbal lépett a nagyérdemű elé. Az „Éljen minden szép nő” könnyed hangvételű, vidám dallamait, a „Stabat Mater” ünnepélyes és emelkedett hangulata váltotta fel. A kórus ezzel bizonyította, hogy több műfajban is otthonosan mozog, és pillanatok alatt képes magával ragadni a hallgatóságot.
A karikázók vagy énekes leánytáncok, a magyar néptánc legarchaikusabb formáját képviselik. Egyöntetűen járt, csoportos táncfajták, amelynek előadása során a zárt összefogódzás, a kötött alaplépések és a meghatározott haladási irány miatt a táncosok nem érvényesíthetik a magyar táncokra általában jellemző egyéni rögtönzést. Azonban a táncrészek terjedelme, az egyes táncdallamok szövegeinek hossza a táncosok pillanatnyi hangulatától függ. A karikázók előadása során egyenlő szerepet kap az ének és az énekre előadott tánclépés. A Nefelejcs néptánccsoport repertoárjában több körtánc is szerepel, ez alkalommal Tardonai táncokat láthattunk. Ritmus, összhang, harmónia, szép szoknyák, érzések, amelyekbe beleszédül az ember.
Aknaszlatina hölgyei idén is elvarázsolták a közönséget. Visszavárják őket jövőre is. Addig is énekükkel, táncukkal bűvölik az embereket amerre csak járnak. Ez alkalommal meghívást kaptak Beregszászra és Magyarországra is. A Nefelejcs és a Bel Canto munkája nagyon szép példa arra, hogy itt a végeken is lehet igazi, magas színvonalú művészetet és népművészetet gyakorolni. Szálljon áldás munkájukra!
